Cseh Gergő Bendegúz tanulmánya a diktatúrák bukását követő irathagyatékok sorsát, valamint az emlékezés és felejtés dilemmáit elemzi. A szerző nemzetközi példákon – a dél-afrikai apartheid, a spanyol „csendpaktum” vagy a közép-európai rendszerváltások – keresztül mutatja be, hogyan alakult a levéltári iratok kezelése és nyilvánossága a politikai átmenetek során. Újdonságértéke abban rejlik, hogy a magyar helyzetet szélesebb nemzetközi kontextusba helyezve világít rá: az állambiztonsági források megőrzése és kutathatósága nemcsak tudományos, hanem alapvető emberi jogi és társadalmi kérdés is.

Marschal Adrienn Szelepcsényi István és társai 1956 utáni perének egy kevésbé vizsgált dimenzióját elemzi. A szerző a vádak szerkezetét, a koncepciós eljárás működését, valamint a korszak jogi és politikai kereteit tárja fel új források alapján. A dolgozat rámutat: miként épültek fel a vallomások és a bizonyítékok, s ezzel a koncepciós perek történetéhez kínál új szempontokat.

Szabó Gábor a nyugatnémet titkosszolgálat (BND) és a Wieser-ügy kapcsolatát mutatja be. Az írás különleges jelentőségét az adja, hogy a szerző magyar és nyugatnémet levéltári dokumentumokat összevetve rekonstruálja a kettős ügynökként működő Wieser pályáját. A tanulmány nemcsak a hidegháborús hírszerzés működéséről ad árnyaltabb képet, hanem rávilágít a kelet–nyugati titkosszolgálati játszmák összetettségére is.

Pap Péter István írása a Duna-mozgalmak és a demokratikus ellenzék kapcsolatát vizsgálja Karátson Gábor szerepén keresztül. A szerző levéltári forrásokra és személyes dokumentumokra támaszkodva mutatja be, miként fonódott össze a környezetvédelmi aktivizmus és a politikai ellenállás a nyolcvanas évek Magyarországán. 

Joó Adrienn tanulmánya Róth Miksa világhírű üvegfestő és mozaikművész, valamint lánya, Róth Erzsébet történetét tárja fel. A publikált levelek és az internálási iratok alapján a szerző nemcsak egy család személyes sorsát rekonstruálja a 20. század első felének politikai fordulataiban, hanem rávilágít a művészeti és történelmi emlékezet összefonódására is. A közlés külön értéke, hogy új dokumentumokat tesz hozzáférhetővé a kutatás számára.

A Betekintő aktuális számának tartalma:

• Cseh Gergő Bendegúz: Néhai diktatúrák irathagyatéka. Emlékezés, felejtés, iratok
• Marschal Adrienn: "Jeladásnak szánták egy újabb fegyveres megmozduláshoz”. Szelepcsényi István és társai
• Szabó Gábor: A Wieser-ügy, 1940–1943
• Pap Péter István: Hogy „minden szabadon folyjék”. Karátson Gábor és a Duna-mozgalmak, 1985–1998
• Joó Adrienn: Családi történet a történelem sodrában. Róth Miksa levelei és Róth Erzsébet internálása
• Kollár János Miklós: Az el nem mesélt jobboldali hagyományról
• Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Szovjet megszállás szovjet szemszögből

Tovább a teljes számhoz