Mesterséges Intelligencia a digitális archiválásban

2024. november 7-én a budapesti Eötvös 10 Kulturális Központ adott otthont az „Elmélet találkozik a gyakorlattal: Harnessing AI for practical implementations in digital archiving” (A mesterséges intelligencia hasznosítása a digitális archiválás gyakorlati megvalósításában) címmel. Az eArchiving Initiative és a Magyar Állambiztonsági Történeti Levéltár (ÁBTL) közös szervezésében megrendezett esemény a mesterséges intelligencia (AI) történeti levéltárakban való alkalmazásának következményeit vitatta meg, és bemutatta az AI gyakorlati alkalmazását a magyarországi és európai levéltárakban.

A mesterséges intelligencia (MI) ma már szerves része mindennapi életünknek, szinte naponta jelentenek be új megoldásokat és innovációkat. A kulcskérdés már nem az, hogy az archívumoknak el kell-e fogadniuk az MI-t, hanem inkább az, hogy miként tudnak az MI-szakértők, IT-specialisták és levéltárosok együttműködni annak érdekében, hogy a digitális archiválás terén teljes mértékben kihasználják annak potenciálját.

A rendezvényt Dr. Cseh Gergő Bendegúz, Levéltárunk főigazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta az új technológiai fejlesztések fontosságát a levéltárak számára, hiszen a jövőben az aktuális események megőrzése lesz a feladatuk.

A konferencia első szekciójában Sven Schlarb, az AIT Austrian Institute of Technology tudósa és az eArchiving Initiative technikai vezetője arról beszélt, hogy milyen etikai kihívásokat jelenthet a mesterséges intelligencia alkalmazása a levéltári forrásokban. Ezt követte a magyar kutatóintézetek által kidolgozott, levéltárakban alkalmazott vagy alkalmazható projektek bemutatása. Kőrösi-Szabó Péter, Czifra Domokos és Kovács Gábor a Rényi Matematikai Intézet munkatársai a mesterséges intelligenciával támogatott OCR használatát vizsgálták a leromlott állapotú iratok és levéltárak esetében. Váradi Tamás, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársa a magyar nyelvi modellek fejlődését tekintette át a globális trendek tükrében.

A második ülésszak a mesterséges intelligencia különböző levéltárakban történő felhasználásával foglalkozott. Anssi Jääskeläinen a Délkelet-Finnországi Alkalmazott Tudományok Egyetemétől (XAMK) a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia gyakorlati felhasználását mutatta be az archívumokban. Bánki Zsolt és Vadász Noémi azt vizsgálta, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a Magyar Nemzeti Levéltárban, Lux Zoltán, Kulcsár Anna és Havasi-Mészáros Dániel pedig a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgálták az ÁBTL iratanyagaiban. Az ülésszakot Csollei Bálint és Chris Reynolds, a brit The National Archives munkatársai fejezték be, akik a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgálták az iratértékelésben.

A rendezvényt kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a résztvevők és a panelbeszélgetés résztvevői megvitatták, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hogyan hat a levéltárakra. Az egyik legfontosabb következtetés az volt, hogy a levéltárosoknak együtt kell működniük az iratkezelőkkel, az előállítókkal és az informatikai szakértőkkel, hogy ezeket a technológiákat úgy tanítsák be, hogy azok a nyilvánosság számára is gyors hozzáférést biztosítsanak a dokumentációhoz és az információkhoz.

A konferencia részletes programja és előadásai itt érhetők el.