hun
engPodcastek és videók
Az 1956-os forradalom után 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, közülük sokan építettek fel sikeres karriert új hazájukban. Kubassek János előadásában 21 tudós portréját mutatja be.
Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követő magyar menekülthullám, illetve a befogadásukra szervezett nemzetközi segélyakció a magyar és az egyetemes migrációtörténetnek egyaránt kiemelkedő fejezete. Az európai viszonylatban is jelentős, mintegy 200 ezer fős menekülttömeg ellátása, a befogadási országokba szállítása és integrálása a nemzetközi menekültsegélyezés különleges sikere, amelyben a NATO-országok kormányai meghatározó szerepet játszottak. Kecskés D. Gusztáv előadása – az 1956-os magyar menekültsegélyezés teljes nemzetközi hátterét bemutató kutatás részeként – azt vizsgálja, hogy e csodaszámba menő eseménysorozat pozitív végeredményében milyen szerepet játszott az Észak-atlanti Szövetség mint a Nyugat legfontosobb politikai egyeztető fóruma.
Bár születésének centenáriumán több konferencia, előadás, tanulmány idézte fel alakját, életmű sorozatának kiadása is előre haladt, mégis ha akármikor szó esik Szabó Zoltánról, alapvetően ugyanaz a néhány tíz, jó esetben néhány száz ember érdeklődik iránta. Miért van ez így - teszi fel a kérdést Papp István.
A közéleti diskurzusban mostanában elterjedt az „ügynökakták” „nyilvánosságának” a követelése. E mögött nem nehéz felfedezni azt a meggyőződést, miszerint az állambiztonsági iratok közzététele révén a múlt automatikusan hozzáférhetővé válik a számunkra (feltárul, mondtuk volna pár évtizeddel ezelőtt). Takács Tibor előadása arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a források sosem önmagukért beszélnek, azokat meg kell szólaltatni – elsősorban az ezzel hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek, a történészeknek.
A Történelmi Kávéház 2017. június 8-i rendezvényén levéltárunk történésze, Müller Rolf tartott előadást
Jehova Tanúi a 19. század végétől vannak jelen Magyarországon, tevékenységüket mégis kévéssé érinti a történeti reflexió. Mint a kisegyházak történetével foglalkozó egyik kutató kifejti: „Mivel a felekezet legnagyobbrészt illegalitásban működött, és saját történetük emlékeit sem gyűjtötték össze, valamint a rájuk vonatkozó adataink is nagyon hiányosak, ezért nagyon nehéz még vázlataiban is összeállítani a mozgalom magyarországi történetét.” Igaz ez Jehova Tanúi 1945 utáni történetére is. Petrás Éva előadásában e hiány pótlására tesz kísérletet állambiztonsági, egyéb levéltári és a Jehova Tanúi Egyház saját archívumában található dokumentumok felhasználásával.
