A karhatalomtól a munkásőrségig – egy rendszer születésének antinómiái
Ötvös István előadása a NEB keretében folytatott, a karhatalmi vezetők életpályáját feltáró kutatásra is támaszkodva veszi górcső alá az 1956 novemberétől 1957 januárjáig terjedő időszakot.
Egy politikai rendszer születésének körülményei alapvetően kihatnak a létrejövő rendszer egészére. Bár a történeti szakirodalomban régóta viták tárgya, hogy a Rákosi, illetve a Kádár nevével fémjelzett politikai rezsimek mennyiben kontinuusok egymással, a karhatalmi erők körében végzett újabb kutatások alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy a Forradalmi Ezredek 1956. novemberi megalakulása nem csupán az új politikai hatalom rendfenntartó erőinek megalakításáról szólt, hanem a rendszer születésének egyik legmélyebb bugyrába nyújt betekintést.
Az előadás a NEB keretében folytatott, a karhatalmi vezetők életpályáját feltáró kutatásra is támaszkodva veszi górcső alá az 1956 novemberétől 1957 januárjáig terjedő időszakot, vagyis a Kádár-korszak születésének szürke zónáját. A rendszer születésének ez az időszaka sok szempontból homályban maradt. Ennek nem csupán emlékezetpolitikai, de primer történeti okait is számba veszi az előadás, amelynek végső konklúziója talán az lehetne, hogy a vérben született rendszer kimúlása pillanatáig alkalmas maradt arra, hogy véres leszámolással intézze el politikai ellenfeleit. Az, hogy ezt a későbbiekben nem tette meg, egy másik előadás tárgya lehet majd.
Fotó: Fortepan / Berkó Pál