Történelmi terheink

A résztvevők között írók, történészek, egyházi személyiségek és filmes szakemberek is helyet kapnak, akik nemcsak szakmai, hanem egyéni nézőpontból is közelítenek a múltfeltárás nehéz kérdéseihez. A diktatúra a társadalom kézbentartása során erősen épített az emberi esendőségre, és hosszú évtizedekig tette próbára az egyes embert és a közösségeket; e "próbatételek" hatásai a következő generáció gondolkodásában és reflexeiben is tovább élnek.

Célunk, hogy ne tetemrehívás, hanem a tabuk nélküli, őszinte beszélgetés szándékával segítsünk szembenézni a történelem e fájdalmas örökségével.

Február 19-én Dr. Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, "a kollaboráció transzgenerációs hatásainak" szakértője beszélget majd Forgách András íróval és Kustár György református lelkésszel, akik abban a fájdalmas felismerésben osztoznak, hogy szüleik egykor a kommunista rendszer ügynökei voltak. A beszélgetés során arról lesz szó, hogy hogyan lehet megszabadulni a hallgatás terhétől: miként lehet szembenézni a hasonló családi titkokkal és lehet feldolgozni ezt a személyes traumát.

Márciusban Mirák Katalin történésszel, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnökével, Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetőjével, valamint Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapáttal a vallási közösségek és a kommunista rezsim kapcsolatáról, az egyházak túlélési stratégiáiról, az erkölcsi dilemmákról és a múltban tett kompromisszumok hatásairól beszélgetünk.

Áprilisban Tegzesné Bibó Borbála, Bibó István lánya lesz a vendégünk, aki az 1956-os forradalmat kisgyermekként élte meg; hét éves volt, amikor édesapját letartóztatták, és tizennégy, amikor újra találkozhattak. Életének e meghatározó időszakában átélte a halálos ítélet kimondásától való rettegést és a börtönviselt család mindennapi megaláztatásait. A hátrányos megkülönböztetés a szabadulás után, sőt édesapja halála után is osztályrésze volt: útlevélmegvonással és a továbbtanulás lehetőségének korlátozásával. A beszélgetésből megtudhatjuk, mit jelentett a Kádár-korszakban Bibó István gyermekeként élni, hogy a megpróbáltatások között mik adtak erőt és segítséget, mik maradtak a legmegrázóbb emlékek és mit lehetett a legnehezebben megbocsátani.

Májusban Varga Ágota Balázs Béla díjas filmrendező, aki több filmjében is feldolgozta a politikai rendőrség társadalomkezelési módszereinek egyéni sorsokra gyakorolt hatását, valamint Szécsényi András történész, Levéltárunk tudományos kutatója, az oral history interjúk készítésének szakértője a történelmi traumák megörökítésének és feldolgozásának lehetőségeiről beszélgetnek majd, úgy a filmek, mint az interjúk által közvetített személyes visszaemlékezések perspektívájából.

Regisztráció a februári beszélgetésre