Podcastek és videók
Filmrészletekkel tűzdelt előadásában Hanák Gábor felvázolja Cseh Tamás életpályájának legfontosabb állomásait, bemutatja többek között azt, hogyan, miért került az állambiztonsági szervek célkeresztjébe, milyennek láttatták őt az ügynökjelentések és a „kutatási beszámolók", vagyis a források totalitásának segítségével kísérek végig egy múlt századi életutat a maga sikereivel és sérüléseivel.
Ehrenberger Róbert előadásában az 1968. július 27-től (!) 1968. október 31-ig tartó katonai akció főbb eseményeit, a szigorúan titkos dokumentumokban is csak „Zala"-gyakorlat fedőnévvel illetett hadművelet lefolyásának jellemzőit ismerteti, kitérve az akció határőrségi és belügyi operatív biztosításának egyes adataira is. Ezt követően a Magyar Néphadseregben 1968-ban előfordult politikai ügyeket és a hatalom által pönalizált izgatásos jellegű eseteket mutatja be, kitérve azok körülményeire, szereplőire és a nyomukban járó retorziókra egyaránt.
Bikki István előadásában kísérletet tesz arra, hogy az 1956 és 1963 közötti időszakot, a korai Kádár-korszakot vizsgálva bemutassa: milyen állandó elemeket tartalmaz az időszak ellenségképe, illetve milyen új elemeket vitt ebbe a képbe a forradalom utáni megtorlás. Mennyiben fér bele ebbe az összefüggésbe az „Aki nincs ellenünk, az velünk van!" mondássá egyszerűsödött, eredetileg kicsit másképp hangzott kádári szlogen.
Orgoványi István előadása a déli és a nyugati határsáv működését mutatta be.
A volt szocialista állambiztonsági szervek levéltári anyaga - számos egykorú vélekedésre rácáfolva - több mint két évtizeddel a rendszerváltás után is állandó közérdeklődés és igen intenzív kutatói igény tárgya - derült ki Cseh Gergő Bendegúz előadásából.
A Betekintő, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata 2012. május 17-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a Levéltár aulájában, Ügynökkérdés a tudományos történetírásban címmel.
