hun
engPodcastek és videók
Tóth Eszter előadásában egy család, Müller Ede és Müller Edéné ügyén keresztül mutatja be a számonkérés-elszámoltatás intézményeinek működését: hogyan próbálták meg használni és kihasználni a korszak szereplői az új hatalom által kijelölt kereteket, illetve milyen szerepet játszott a politika a háború utáni társadalmi konfliktusokban.
A hagyományos megítélés szerint az ügynökök kifejezetten negatív megítélés alá esnek, szinte mindmáig hordozzák a Kádár-korszak szimbolikus terhét. Papp István előadásában árnyalni szeretné ezt a képet egy eddig kevéssé kutatott terület, a mezőgazdasági szabotázs-elhárítás bemutatásával.
Okváth Imre előadásában bemutatja a „B-osztály" tagjait, Boros Miklós őrnagy, osztályvezető-helyettest, Varsányi György, Ravasz Gyula alosztályvezetőket, Dénes László, Bartha Dezső főhadnagyokat, Szőke Béla, Bányai József hadnagyokat, az akciókat végrehajtó jelentősebb - sikeres, vagy kudarcot szenvedett - hálózati személyeket, továbbá az erre fordított összegeket.
Soós Mihály előadásában arra tesz kísérletet, hogy egy átlagos magyar kisváros, Cegléd példáján keresztül bemutassa, miként ellenőrizték, figyelték meg, „ötvenes évek" Magyarországán a helyi közösségekben tradicionálisan vezető szerepet betöltő középosztálybeli származású tisztviselőket, illetve értelmiségieket, s hogyan próbálták kriminalizálni cselekedeteiket.
Krahulcsán ZSolt előadásában a politikai rendőrség és az MSZMP viszonyát abból a szempontból vizsgálja, hogy a párttagokkal szembeni állambiztonsági eljárás milyen feltételek, milyen garanciális biztosítékok mellett volt lehetséges.
Mitrovits Miklós előadásában Światło karrierjéről, tevékenységéről és szökéséről, illetve ennek következményeként a lengyel állambiztonság átszervezéséről beszél, illetve bemutatja, hogy miről beszélt Światło a Szabad Európa Rádióban, és mindez milyen szerepet játszott az olvadásban, a lengyel desztalinizációban.
