2017. április 5-6-án Mátraverebély-Szentkúton, a nemzeti kegyhelyen tudományos konferenciát tartottak „Állami Egyházügyi Hivatal története, működése és megnyilvánulásai” címmel.

Levéltárunk a Kulturális Örökség Napjai alkalmából indítja el az 1945 és 1990 közötti magyar politikai rendőrség épületeit szócikkekkel, fotókkal és videókkal bemutató tudományos ismeretterjesztő honlapját, a Topotémát.

A politikai rendőrség 1945 utáni fővárosi terjeszkedése és a Kádár-korszaki Nyíregyháza hálózati csomópontjai mellett a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatásának biztosítását is bemutatja a Betekintő legújabb, 2024/3. száma.

A magyar társadalmat érintő történelmi traumákról indítunk új, személyes hangvételű beszélgetéssorozatot, amelyben a kommunista diktatúrához köthető egyéni és közösségi megrázkódtatásokra, különös tekintettel a politikai rendőrség működéséből fakadó sebek feldolgozására fókuszálunk majd.

Idén tavasszal is folytatódik ingyenes szabadegyetemünk: Ügynökök az otthonunkban című beszélgetésen vendégeinkkel arra a kérdésére kerestük a választ, hogy miként tudtak szembenézni a múlttal azok, akiknek szülei egykor a rendszer ügynökei voltak? Február 19-én Dr. Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, "a kollaboráció transzgenerációs hatásainak" szakértője, Forgách András író és Kustár György református lelkész voltak a vendégeink.

A kommunista diktatúra évtizedei nemcsak az államhatalom brutalitása, hanem a társadalom mély szöveteinek – köztük az egyházak – célzott megbontása révén hagytak nyomot a magyar történelemben. Szabadegyetemünk márciusi beszélgetése során három különböző felekezethez tartozó kutató – Mirák Katalin, Várszegi Asztrik és Földváryné Kiss Réka – osztotta meg egyháztörténeti és személyes tapasztalatait arról, hogy miként működött az egyházi élet a pártállami nyomás és ellenőrzés közepette, milyen stratégiák alakultak ki a túlélésre, és milyen sebeket hordoznak még ma is az egyházi közösségek.