Bár az 1973-ban Balassagyarmaton történtek nem feltétlen hitelesen jelennek meg a Túsztörténet című filmben, és a hatóságok is mindent megtettek, hogy kezeljék a helyzetet, a drámai öt nap több évtizedes traumát okozott mindenki számára – derült ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Bevetítés filmklubjának legújabb kerekasztal beszélgetésén.

Nyilatkozat és ajánlások

Kihirdették a Rubicon Intézet A 20. századi magyar történelem új szemszögből című pályázatának nyerteseit. A 110 pályázó közül kolléganőnk, Baráth Magdolna lett az első helyezett A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szerepe a szovjet gazdasági befolyás megteremtésében című pályaművével.

A magyar társadalmat érintő történelmi traumákról indítunk új, személyes hangvételű beszélgetéssorozatot, amelyben a kommunista diktatúrához köthető egyéni és közösségi megrázkódtatásokra, különös tekintettel a politikai rendőrség működéséből fakadó sebek feldolgozására fókuszálunk majd.

Idén tavasszal is folytatódik ingyenes szabadegyetemünk: Ügynökök az otthonunkban című beszélgetésen vendégeinkkel arra a kérdésére kerestük a választ, hogy miként tudtak szembenézni a múlttal azok, akiknek szülei egykor a rendszer ügynökei voltak? Február 19-én Dr. Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, "a kollaboráció transzgenerációs hatásainak" szakértője, Forgách András író és Kustár György református lelkész voltak a vendégeink.

A kommunista diktatúra évtizedei nemcsak az államhatalom brutalitása, hanem a társadalom mély szöveteinek – köztük az egyházak – célzott megbontása révén hagytak nyomot a magyar történelemben. Szabadegyetemünk márciusi beszélgetése során három különböző felekezethez tartozó kutató – Mirák Katalin, Várszegi Asztrik és Földváryné Kiss Réka – osztotta meg egyháztörténeti és személyes tapasztalatait arról, hogy miként működött az egyházi élet a pártállami nyomás és ellenőrzés közepette, milyen stratégiák alakultak ki a túlélésre, és milyen sebeket hordoznak még ma is az egyházi közösségek.