Podcastek és videók

2018. február 8.

Sortüzek és sortűzperek a történeti kutatások tükrében (1956–2015)

Horváth Miklós előadásában a megtorlás fő formái közül a védtelen, fegyvertelen lakosság ellen irányuló sortüzekkel kapcsolatos történeti kutatások nehézségeit és eredményeit mutatja be.

2018. január 18.

Videó

Az 1956-os forradalom menekült magyar tudósai öt világrészen, a Sarkkörtől az Egyenlítőig

Az 1956-os forradalom után 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, közülük sokan építettek fel sikeres karriert új hazájukban. Kubassek János előadásában 21 tudós portréját mutatja be.

2017. november 9.

Videó

A menekülő egyén és a világpolitika: a NATO és az 1956-os magyar menekültek

Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követő magyar menekülthullám, illetve a befogadásukra szervezett nemzetközi segélyakció a magyar és az egyetemes migrációtörténetnek egyaránt kiemelkedő fejezete. Az európai viszonylatban is jelentős, mintegy 200 ezer fős menekülttömeg ellátása, a befogadási országokba szállítása és integrálása a nemzetközi menekültsegélyezés különleges sikere, amelyben a NATO-országok kormányai meghatározó szerepet játszottak. Kecskés D. Gusztáv előadása – az 1956-os magyar menekültsegélyezés teljes nemzetközi hátterét bemutató kutatás részeként – azt vizsgálja, hogy e csodaszámba menő eseménysorozat pozitív végeredményében milyen szerepet játszott az Észak-atlanti Szövetség mint a Nyugat legfontosobb politikai egyeztető fóruma.

2017. október 12.

Videó

Egy elveszett életmű – Szabó Zoltán politikai eszméi

Bár születésének centenáriumán több konferencia, előadás, tanulmány idézte fel alakját, életmű sorozatának kiadása is előre haladt, mégis ha akármikor szó esik Szabó Zoltánról, alapvetően ugyanaz a néhány tíz, jó esetben néhány száz ember érdeklődik iránta. Miért van ez így - teszi fel a kérdést Papp István.

2017. szeptember 22.

Videó

Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez

A közéleti diskurzusban mostanában elterjedt az „ügynökakták” „nyilvánosságának” a követelése. E mögött nem nehéz felfedezni azt a meggyőződést, miszerint az állambiztonsági iratok közzététele révén a múlt automatikusan hozzáférhetővé válik a számunkra (feltárul, mondtuk volna pár évtizeddel ezelőtt). Takács Tibor előadása arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a források sosem önmagukért beszélnek, azokat meg kell szólaltatni – elsősorban az ezzel hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek, a történészeknek.

2017. június 19.