Podcastek és videók
Jehova Tanúi a 19. század végétől vannak jelen Magyarországon, tevékenységüket mégis kévéssé érinti a történeti reflexió. Mint a kisegyházak történetével foglalkozó egyik kutató kifejti: „Mivel a felekezet legnagyobbrészt illegalitásban működött, és saját történetük emlékeit sem gyűjtötték össze, valamint a rájuk vonatkozó adataink is nagyon hiányosak, ezért nagyon nehéz még vázlataiban is összeállítani a mozgalom magyarországi történetét.” Igaz ez Jehova Tanúi 1945 utáni történetére is. Petrás Éva előadásában e hiány pótlására tesz kísérletet állambiztonsági, egyéb levéltári és a Jehova Tanúi Egyház saját archívumában található dokumentumok felhasználásával.
Borvendég Zsuzsanna előadásában a Metalimpex vállalat külkereskedelmi gyakorlatán keresztül mutatja be, hogyan használta fel a katonai felderítés a hetvenes évek közepén a külkereskedelmi vállalatokat valutakitermelésre, miként juttatták el – szintén a külkereskedelem segítségével – a nyugati kommunista pártok számára a titkos párttámogatási pénzeket, milyen fedőcégeket hozott létre a katonai hírszerzés költségvetési keretének bővítésére, hogyan működött a titkos jutalékok rendszere, és mi is volt pontosan az „alkotmányos költség”.
Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadásában bemutatja, hogy a politikai vezetés hogyan avatkozott be a vizsgálat során kompromittált vezetők érdekében, vagy éppen magukra hagyta őket, és hogy ezt mennyire tekinthetjük a hazai konzervatív baloldal és a reformkommunista vezetők közötti ellentét egyik bizonyítékának.
Sallai János előadásában a vasfüggöny hazai történetét mutatja be.
Az állambiztonsági szervek működésük során több, különböző papíralapú és gépi nyilvántartást vezettek. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin előadásában a papíralapú hálózati nyilvántartás levéltárunkban fellelhető maradékának tanulmányozása során eddig szerzett tapasztalatait fogalja össze.
A hétfői szabadegyetem előadásai 1978 augusztusában indultak. 1980. február 18-án a Belügyminisztérium III/III-as osztálya objektum dosszié nyitásáról döntött – objektum dosszié nyitásáról akkor határoztak, amikor valami különösen fontosnak és veszélyesnek nyilvánított esemény vagy személy került az állambiztonság látókörébe –, amelynek a „Repülő Egyetem” nevet adta - derül ki Baracsi Erzsébet előadásából.