Napi Operatív Információs Jelentések

Okt.
K10 SZ11 CS12 P13 SZO14 V15 H16 K17 SZ18 CS19 P20 SZO21 V22 H23 K24 SZ25 CS26 P27 SZO28 V29 H30 K31
Nov.
SZ1 CS2 P3 SZO4 V5 H6 K7 SZ8 CS9 P10 SZO11 V12 H13 K14 SZ15 CS16 P17 SZO18 V19 H20 K21 SZ22 CS23 P24 SZO25 V26 H27 K28 SZ29 CS30
Dec.
P1 SZO2 V3 H4 K5 SZ6 CS7 P8 SZO9 V10 H11 K12 SZ13 CS14 P15 SZO16 V17 H18 K19 SZ20 CS21 P22 SZO23 V24 H25 K26 SZ27 CS28 P29 SZO30 V31
Jan.
H1 K2 SZ3 CS4 P5 SZO6 V7 H8 K9 SZ10 CS11 P12 SZO13 V14 H15 K16 SZ17 CS18 P19 SZO20 V21 H22 K23 SZ24 CS25 P26 SZO27 V28 H29 K30 SZ31
Feb.
CS1 P2 SZO3 V4 H5 K6 SZ7 CS8 P9 SZO10 V11 H12 K13 SZ14 CS15 P16 SZO17 V18 H19 K20 SZ21 CS22 P23 SZO24 V25 H26 K27 SZ28 CS29
Már.
P1 SZO2 V3 H4 K5 SZ6 CS7 P8 SZO9 V10 H11 K12 SZ13 CS14 P15 SZO16 V17 H18 K19 SZ20 CS21 P22 SZO23 V24 H25 K26 SZ27 CS28 P29 SZO30 V31
Ápr.
H1 K2 SZ3 CS4 P5 SZO6 V7 H8 K9 SZ10 CS11 P12 SZO13 V14 H15 K16 SZ17 CS18 P19 SZO20 V21 H22 K23 SZ24 CS25 P26 SZO27 V28 H29 K30
Máj.
SZ1 CS2 P3 SZO4 V5 H6 K7 SZ8 CS9 P10 SZO11 V12 H13 K14 SZ15 CS16 P17 SZO18 V19 H20 K21 SZ22 CS23 P24 SZO25 V26 H27 K28 SZ29 CS30 P31
Jún.
SZO1 V2 H3 K4 SZ5 CS6 P7 SZO8 V9 H10 K11 SZ12 CS13 P14 SZO15 V16 H17 K18 SZ19 CS20 P21 SZO22 V23 H24 K25 SZ26 CS27 P28 SZO29 V30
Júl.
H1 K2 SZ3 CS4 P5 SZO6 V7 H8 K9 SZ10 CS11 P12 SZO13 V14 H15 K16 SZ17 CS18 P19 SZO20 V21 H22 K23 SZ24 CS25 P26 SZO27 V28 H29 K30 SZ31
Aug.
CS1 P2 SZO3 V4 H5 K6 SZ7 CS8 P9 SZO10 V11 H12 K13 SZ14 CS15 P16 SZO17 V18 H19 K20 SZ21 CS22 P23 SZO24 V25 H26 K27 SZ28 CS29 P30 SZO31
Sze.
V1 H2 K3 SZ4 CS5 P6 SZO7 V8 H9 K10 SZ11 CS12 P13 SZO14 V15 H16 K17 SZ18 CS19 P20 SZO21 V22 H23 K24 SZ25 CS26 P27 SZO28 V29 H30
Okt.
K1 SZ2 CS3 P4 SZO5 V6 H7 K8 SZ9 CS10
Mezei Katinka a belső ellenzékről, Párizsból

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/I-2. Osztály
Szigorúan titkos!
Különösen fontos!
MÉSZÁROS BÉLÁNÉ r. alezredes elvtársnőnek
a BM III/III-B. Önálló Alosztályának vezetője
Budapest
Tárgy: A belső ellenzék elleni intézkedések Magyarországon
FELJEGYZÉS

1984. június 29. Párizs
Mezei Katinka a belső ellenzékről, Párizsból

"A Quotidien 1984. június 27-i száma Mezei Katinka cikkét közli arról, hogy Magyarországon fokozódik az ellenzékiekkel szembeni intézkedések száma."

A Quotidien 1984. június 27-i száma Mezei Katinka cikkét közli arról, hogy Magyarországon fokozódik az ellenzékiekkel szembeni intézkedések száma. A cikk szerint néhány hét óta - bár finomabb módszerekkel - de Magyarország is felzárkózik a többi szocialista ország mellé egyre határozottabb intézkedéseket hozva az ellenzékiek ellen. A cikk példaként említi a szamizdat butik bezárását, Csoóri Sándor és Fényi Tibor ausztriai kiutazási engedélyének megtagadását, Demszky Gábor ítéletének megerősítését, egyes pop-együttesek ellenzéki tagjainak elítélését. Megemlíti még Krassó György közgazdász június 8-i és 13-i kihallgatását is, amely nevezettnek januárban a Hírmondónak Nagy Imre kivégzésről adott interjúja miatt történt. Az interjú - Mezei közlése szerint - a közelmúltban a Nyugaton megjelenő magyar és lengyel lapokban nyilvánosságra került.
/A napi operatív tájékoztatóban jelentettük./

Budapest, 1984. június 29.

Csordás László r. ezredes osztályvezető

ÁBTL - 3.2.5. - 0-8-430/2


A jelentésben szereplő Mezei Katinka (1947-2020) újságírónőről Dalos György így írt egy visszaemlékezésében:

"Katinka is elment, Mezei Katinka, akivel, nem sokkal Bécsbe költözésem után, 1987 őszén ismerkedtem meg. Akkor már évek régóta az AFP kelet-európai tudósítójaként dolgozott, s mellékesen cikkeket írt a Libérationnakés a Deutsche Wellének. 
Gazdag és tekintélyes zsidó család sarjaként született — nagyapja, Mezei Mór főrendiházi tag volt, egyebekben a Hatvany famíliával álltak közeli rokonságban. A háborút rejtőzködve vészelték át, a kommunizmust nem volt kedvük megvárni — 1947-ben, Katinka születésének évében disszidáltak. Lányukat tizenegy éves korában előkelő francia internátusba adták, így azután a francia lett Katinka majdnem anyanyelve, még német és magyar beszédén is átszüremlett a gall akcentus. 

A nyolcvanas évek elején szoros kapcsolatba került a magyar demokratikus ellenzékkel, és sok akkori eseményről, a monori találkozóról, az alternatív Kulturális Fórumról, az MDF megalakulásáról, a nagymarosi vízlépcső és a romániai falurombolás elleni tiltakozásról az elsők között tudósított. Minél közelebb került Magyarország a nagy sorsfordulóhoz, annál erősebb lett Katinkában a szülőhazájához való kötődés, és mivel azokban az években engem is állandó izgatottságban tartottak a hazai hírek, rendszeresen, olykor naponta cseréltük ki benyomásainkat. Friss hírekért bejártam hozzá az AFP bécsi irodájába, ahol fogni lehetett a budapesti televízió adásait. Együtt láttuk azt a lélegzetelállító képsort, amelyben Rangos Katalin a 301-es parcellánál állva kérdezte az Igazságügyi Minisztérium hivatalnokát, hogy hol kaparták el Nagy Imre és társai tetemét, mire az jobb lábával kétszer a földre dobbantva válaszolta: „Itt.” 

1989 decemberében Katinkát az AFP Romániába küldte, hogy a helyszínről kövesse az ottani eseményeket. Egy hetet töltött Bukarest utcáin, ügyet sem vetve a körülötte él-elsüvítő golyókra. Azután Kolozsváron keresztül érkezett Budapestre — ott volt az AFP legközelebbi elérhető telexgépe. 

Egyidejűleg a magyar azonosság mellett a zsidó identitás is felerősödött benne, jóllehet rég kikeresztelkedett és asszimilált néhai apja leginkább ettől próbálta őt távol tartani. Az azonosulást osztrák aktualitás gyorsította: a Waldheim-ügy. A volt ENSZ-főtitkár, majd osztrák államelnök emlékirataiban elhallgatta háborús bűnökben, így zsidók kiirtásában betöltött szerepét, s ezzel országát súlyos politikai válságba, Mezei Katinkát pedig sokkos idegállapotba sodorta. Ebben a drámában egy félreértés is közrejátszott. Waldheim múltja kapcsán az osztrák média gyakran emlegette a Visegrad helyszínt, a szerb—bosnyák határövezetben található községet, ahol a későbbi államfő főhadnagyi rangban szolgált. Katinka tévesen a magyar Visegrádra asszociált, ahonnan 1944-ben a Mezei család számos tagját deportálták. 

Törékenynek látszó, bár valójában erős, kedves, rendkívül művelt és jó humorú nő volt. Gyakran ültünk kávézgatva a szüleitől reá maradt bérlakás halljában — körülöttünk az apa gazdag magyar és német könyvtára, egy teljes polcot azonban Katinka szerzeménye, a Gallimard Pléiade sorozata töltött meg. Többnyire hozzánk társult Timmy kutya, akit Katinka családtagként kezelt. Szerette az állatokat, a Práterben lovat is tartott, és rendszeresen kijárt hozzá, mint valami távol lévő, de közel álló jó ismerőshöz. 

Újságírói munkája és kommunikációs tehetsége révén úgyszólván „mindenkit” ismert, és őt is „mindenki” ismerte. Mégis alapvetően magányos volt és maradt, talán nemcsak szerencsétlenül alakult magánélete miatt, hanem a gyerekkori internátusban reá szakadt egyedüllét folytatásaként is. 

Nyugdíjaztatása után a magány évről évre fokozódott, betegségekkel párosult és halálával vált teljessé. Nekrológot akartam írni róla, ám sem az osztrák sajtó, sem az AFP nem reagált megkeresésemre. Különösen igazságtalan a sors: valakinek, aki valaha naponta küldött szét híreket a világba, híre sem maradt." 

Mozgó Világ 2021 / 1. szám / Hónapló / Dalos György: Gyöngyhalászat

Szőcs Géza említi még egy interjújában Mezei Katinkát, ő úgy hallotta, hogy MOSZAD ügynök volt.

Galéria