Napi Operatív Információs Jelentések
TARTALÉKOSOK
NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS
93. szám
Budapest, 1984. május 14.
A Katonai Elhárítás /III/IV/ jelentése:
J. Milutyev fotója. Forrása az Arcanum. Honvédelmi Szemle 1984/1.
Bevonul a hadköteles?
NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS
93. szám
Budapest, 1984. május 14.
A Katonai Elhárítás /III/IV/ jelentése:
12./ SZ.ISTVÁN domaszéki lakos egy szűk körű beszélgetés során kijelentette, hogy a Csongrád megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság egyes tisztjei pénzért elintézik a tartalékosok bevonulás alóli mentesítését. Állítása szerint neki is sikerült halasztást kieszközölni úgy, hogy 4000 forinttal megvesztegetett egy hadnagyot.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött.
Intézkedés: ellenőrzik az információt
ÁBTL - 2.7.1. NOIJ Összefoglaló jelentések 93/12. 1984. május 14.
________________
Ez a fenti példa természetesen csak kivételes eset volt. A Honvédelmi Szemle 1984-ben így írt a tartalékosok hozzáállásáról:
KAPÁS MIKLÓS mk. alezredes: Bevonul a hadköteles
[...]
A katonai szervezetekhez biztosított tartalékosok zöme mindenkor lelkiismeretesen eleget tesz honvédelmi kötelezettségének. Az előírt időn belül bevonul a meghatározott helyre, legjobb tudása szerint ellátja hadibeosztását, vagy teljesíti egyéb kötelezettségét. Megérti és tudomásul veszi, hogy szükség van a jelenlétére és munkájára. A tartalékos katonai szolgálatot élete szerves részének tekinti, összhangba tudja hozni munkahelyi feladataival és családi életével.
A tartalékosok egy része nagy lelkesedéssel jön a hadseregbe.
[...] Egyik városunk laktanyájában mozgósítási gyakorlatot tartottak. A mozgósítás elrendelése után mintegy két órával a bejáratnál megjelent egy tartalékos tiszt. Közölte, hogy a laktanya közelében lakik, észlelte az objektumban a szokatlan kora hajnali fényeket és a mozgolódást, ő ehhez a csapathoz van kiírva, ide szokott bejönni, itt van feladata mozgósításkor, ezért szeretné elfoglalni beosztását — mondta. Az ideiglenes szervezetek akkor még fel sem készültek a tartalékosok fogadására. A kapunál levő tiszt kérte az önként jelentkező tartalékos tiszt behívóparancsát. A parancs nem volt nála, hiszen bevonult, még mielőtt a kézbesítő kivitte volna a parancsot a lakására. A tartalékos — aki egy laboratórium parancsnoka volt — ragaszkodott hozzá, hogy elfoglalhassa hadibeosztását, mert amint mondta: „Nélkülem nem tudják elkezdeni a munkát...” A nagy lelkesedés és ügyszeretet láttán megkeresték a csapat M-törzsének parancsnokát, ő személyesen ismerte a tartalékos tisztet. Így azonnal hadibeosztásába helyezték, majd később rendezték okmányait. Mire a laboratóriumban dolgozó tartalékosok beérkeztek, előkészített munkahely várta őket. Ezt követően gyorsan feltöltötték az alegységet, és megkezdődhetett a munka.
Ugyancsak a példás hozzáállást bizonyítja az alábbi eset is. Kemény tél volt, amikor az egyik tartalékos a laktanyától 15 kilométerre levő lakóhelyéről éjszaka kerékpáron vonult be. Eleget tett volna a behívóparancsnak úgy is, ha megvárja a legközelebb induló tömegközlekedési eszközt. Úgy vélte azonban, hogy arra sokat kellene várnia. Ezért úgy döntött: kerékpáron vág neki a nem éppen kellemes éjszakai útnak. Mindkét tartalékos elismerésben részesült.
A dicséretes helytállást példázza a következő történet is. A behívóparancs kézbesítésekor nem találták a lakásán a tartalékos hadkötelest. Szombat délelőtt volt. A szomszédok a kézbesítőt a tanácsihoz irányították, ahol a bevonulási kötelezettségéről mit sem sejtő vőlegény éppen csak kimondta a boldogító igent. A kézbesítő diszkréten kivárta a szertartás befejezését, majd sűrű bocsánatkérések közepette átnyújtotta a behívóparancsot. A tartalékos nem méltatlankodott. Mielőtt kitört volna a pánik, karonfogta menyasszonyát, majd a vőfély gépkocsiján elindult a bevonulási helyre. Szabályszerűen jelentkezett az iránytiszti csoportnál. Közölte a tényeket, és megkérdezte: mitévő legyen .„Ha be kell vonulnom, máris rohanok haza a hadiruhámért” — mondta. Nem kellett rohannia. A megyei parancsnok képviselője és a csapat parancsnoka áttekintette a bevonulási helyzetet, majd úgy döntöttek, hogy a tartalékost hazaküldik. A biztonsági hányadból mást osztottak be. A megyei parancsnok megbízásából két óra múlva egy tiszt egy üveg pezsgővel felkereste az ifjú párt, és sok boldogságot kívánva nekik, elmondta, hogy a Magyar Néphadsereg továbbra is számít a férj tartalékos katonai szolgálatára, hadkötelezettségének lelkiismeretes teljesítésére. Az említett példák a tartalékosok mintaszerű hozzáállását illusztrálták.
Ezzel szemben kis számban ugyan, de vannak olyan tartalékosok, akik mindent elkövetnek, hogy ne írják ki őket, vagy ha már valamilyen beosztásban számítanak rájuk, akkor igyekeznek elkerülni a behívást, a tartalékos katonai szolgálatot. Ezt igen sokféle módon próbálják elérni, így például különböző, gyakran indokolatlan kérésekkel fordulnak az illetékes szervekhez. Sőt, esetleg összeköttetéseket is keresnek. Szélsőséges esetben egyesek odáig elmennek, hogy nem veszik át a behívóparancsot, vagy nem tesznek eleget bevonulási kötelezettségüknek. Természetesen az utóbbi eset ritkán fordul elő, és ha bizonyítható, nem marad el a felelősségre vonás. Előfordult, különösen olyan mozgósítási gyakorlatok alkalmával, amikor a tartalékosok behívása váratlan volt, hogy a kézbesítő érkezésekor nem nyitottak ajtót. Más esetben a feleségek fogadták a postást, és letagadták férjüket, aki a belső szobában tartózkodott. A behívóparancs kézbesítése az ilyen és hasonló esetekben eredménytelen. Természetesen a megyei parancsnokságnak kötelessége kivizsgálni, hogy miért nem vonult be a tartalékos. Szükség esetén a rendőrség, a tanács és néha a munkahely segítségét is kérhetik. Felderítetlen ügy alig marad, a felelősségre vonás alól sem mentesülnek az indokolatlanul mulasztók. Hogy annak szigora kellő-e, az viszont külön vizsgálatot érdemelne. A behívóparancsot átvevők közel száz százaléka bevonul. Problémák azonban így is akadnak. Régebben különösen sokszor fordult elő, hogy egyesek tudatosan a bevonulási határidő végén érkeztek, arra számítva, hogy addigra beosztanak helyettük másokat a biztonsági hányadból, őket pedig a feltöltés befejezésekor hazaküldik. Ennek a jelenségnek a megszüntetésére az utóbbi idők tapasztalatai szerint megfelelő módszernek bizonyult, hogy a későn érkezőket mindenképpen hadibeosztásba helyezték, illetőleg — lehetőség szerint — bent tartották a gyakorlaton a biztonsági hányadot is. A biztonsági hányad benntartása a tartalékosképzés szempontjából is hasznos. A bevonulók egy része az iránytiszti csoportnál jelenti, hogy szociális vagy egészségügyi problémája van. Néhányan viszont egyszerűen kijelentik: nem képesek a katonai szolgálat teljesítésére. Esetenként szomorú képet mutat a statisztika.
A közelmúltban volt olyan gyakorlat, amikor a bevonulók mintegy 30%-a szociális vagy egészségügyi gondokra hivatkozott...
Kapás Miklós: Bevonul a hadköteles
Honvédelmi Szemle 1984/1