Milyen szerepet játszik a terror a forradalmakban? Kik küzdöttek a hatalomért az orosz polgárháborúban? Rendszerkritika vagy propaganda? A szovjet hatalom kiépüléséről és a hatalmon élő marxizmus-kommunizmus megoldhatatlan problémáiról Alekszandr Taraszov-Rogyionov Csokoládé című regénye kapcsán Szokolay Domokossal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészével beszélgetett Pócs Nándor.

Az adás meghallgatható a Levéltár Spotify-,  Apple Podcast, Google Podcast és Youtube-csatornáján.

Az adás RSS-e itt érhető el

Részlet az adásból:

Pócs Nándor: Mielőtt arra keresnénk választ, hogy ez egy rendszerkritizáló regény-e, vagy pedig egy propagandaregény, kicsit bővebben körül kéne járni a történelmi kontextust. Milyen időszakban játszódik ez a regény pontosan, milyen rendszer születik meg ekkoriban?

Szokolay Domokos: Ez az első csekista regény, ami abszolút csak a csekisták gondolkodásmódját próbálja bemutatni, akár legitimálni, vagy akár a gyengeségeire rámutatni... A puccs utáni időszakban vagyunk, amikor nem csak a polgárháborús események dúlnak Oroszországban, hanem a bolsevikok élet-halál harcot vívnak a baloldali ellenzékükkel is, tehát nemcsak a fehérgárdistákkal, tábornokokkal, hanem a baloldali eszerekkel is, akik abban különböznek mondjuk a bolsevikoktól, hogy ők a parasztságot tekintették annak az osztálynak, vagy annak a fő bázisnak, amelyre alapozták a mozgalmukat, a hasonlóság viszont az, hogy a terrort ők is legitim eszköznek tekintették. A szervezeten belül ez a fajta paranoia, vagy szétszakadás különösen 1918 nyarán történik, amikor egy eszer lázadás is kitör... A regénynek tehát konkrét alapja is van, még hogyha a vázolt események nem is dokumentaristák.

Pócs Nándor: Beszéljünk a magyar recepcióról, tehát hogy egyáltalán hogyan találkozhattak a magyarok vagy a magyar olvasók ezzel a regénnyel. Amint említettem már, 1930-ban jelent meg magyarul először, nem is Magyarországon nyilvánvalóan, hanem Franciaországban, a Mount Kiadó gondozásában, amit Henri Barbusse, egy francia kommunista költő finanszírozott. Barbusse-ról azt kell tudni, hogy többször is járt kint a Szovjetunióban, és a szovjetek igyekezték őt elkápráztatni: a Patyomkin jellegű programok keretében gyakorlatilag egy tökéletes világot tártak elé. Bár biztosan teljes mértékben a hatása alá került ennek a szemfényvesztésnek, és többek között ennek köszönhető volt az is, hogy ezt a Mount nevű lapkiadót vagy kiadó vállalatot létrehozta. A magyar nyelvű szekciónak ez volt az első kötete, és a világon mindenhol elkezdték terjeszteni. Tehát, hogyha az ember úgy utánanéz a neten, azt látja, hogy gyakorlatilag a kanadai magyar munkástól elkezdve mindenféle emigráns folyóiratokban feltűnik, hogy híresztelik ezt a folyóiratot, hogy ezt vegyétek és vigyétek.