A Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem ingyenes pódiumbeszélgetései 2023 tavaszán a keleti blokk kialakulását és 1956-ig tartó történetét járják körbe. A résztvevők Kelet-Közép Európa háború után kialakult sajátos helyzetével, a nagyhatalmak „keleti” politikájával, a Szovjetunió megtorló rendszerével és az egyes országok regionális sajátosságaival ismerkedhetnek meg.
A szabadegyetem névadója, Szabó Zoltán a két világháború között indult nagy nemzedék kiemelkedő esszéírója és szociográfusa, az emigrációban a diktatúra torzító erejétől védett magyar irodalom és szellemi élet művelője és közvetítője, az otthonmaradt írók közül sokaknak, köztük Bibó Istvánnak nyugat-európai kiadója volt.
1939-ben „Szellemi Honvédelem” címmel mozgalmat indított, mert úgy látta, hogy a szélsőséges ideológiák befolyása ellen a független gondolkodás tereinek megteremtésével lehet küzdeni. Az ő szellemiségéhez is igazodva egy olyan történelmi műhelyt hívunk életre, ahol a korszak történészei többféle nézőpont boncolgatásával beszélgetnek a történelem fordulópontjairól, vitás kérdéseiről, sokszor napjainkat is meghatározó eseményeiről.
A beszélgetéssorozatban olyan, Magyarországon eleddig kevéssé vagy szinte alig ismert történeti kutatásokat és forrásanyagokat is bemutatunk majd, amelyek közelebb visznek a korszak és akár a térség máig ható politikai folyamatainak megértéséhez.
A szabadegyetem mindenki számára nyitott és ingyenes, az egyes alkalmak regisztrációkötelesek.
A 2023-as őszi félév programja:
szeptember 20. 17:00
Cserbenhagyott szövetséges vagy nehezen kezelhető partner? Törökország és a NATO viszonya a hidegháború alatt.
A beszélgetés Törökország NATO-csatlakozásának és a hidegháborús időszak török külpolitikájának hátterét elemzi, különös tekintettel az amerikai kapcsolatokra, a Görögországgal való viszályra és Törökország regionális céljaira. Megtudhatjuk, hogy a kezdeti baráti viszony hogyan romlott meg az 1960-as évek elején a kubai rakétaválság következtében, illetve a ciprusi kérdés elmérgesedése miatt.
Vendégek:
Egeresi Zoltán Balkán-szakértő, NKE
Krajcsír Lukács történész
Nehezen kezelhető szövetséges egyéni érdekekkel
október 18. 17:00
A Brit Birodalom leépítése
Az Egyesült Államok már létrejöttétől folyamatos konfliktusban állt Nagy-Britanniával: a beszélgetés során bemutatjuk a brit-amerikai ellentétek előtörténetét, a két nagyhatalom világháborús partnerségeit és azt, hogy az 1945 után kialakuló ""különleges kapcsolatban"" ki hogyan viszonyult a Brit Birodalom fenntartásához vagy épp lebontásához.
Vendégek:
Egedy Gergely történész, NKE
Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója
VIDEÓ: Különleges kapcsolat kisebb-nagyobb bukkanókkal
november 15. 17:00
A francia-német tengely: illúzió vagy valóság?
A Franciaország és Németország között feszülő ellentét az európai konfliktusoknak az egyik meghatározó tényezője volt. A második világháború következtében megváltozott nagyhatalmi erőviszonyok azonban felülírták a két „örök ellenség” közötti kapcsolatot. De vajon sikerült-e a politikai stratégia mentén újragondolt kapcsolatoknak mélyreható, az országok szemléletében évtizedes tradíciókat felülíró változásokat generálnia?
Vendégek:
Pröhle Gergely, a Habsburg Intézet igazgatója
Fejérdy Gergely történész, PPKE
december 13. 17:00
Az Olasz Köztársaság a hidegháborús játéktérben
Olaszország a második világháborút követően megmenekült attól, hogy a szovjet befolyási övezet része legyen. Megkapta a Marshall-segélyt, meg tudta védeni magát a szovjet befolyástól, annak ellenére, hogy Európa legerősebb kommunista pártja itt működött. Hogyan lavírozott az olasz politika a hidegháború nagyhatalmi széttagoltságában
Vendégek:
Andreides Gábor, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága munkatársa
Bocz László nyugalmazott altábornagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetbiztonsági szakértője
A 2023-as tavaszi félév programja:
(H)idegháborúk a hidegháborún belül
„Barátok” és/vagy riválisok a „béketáborban”
március 22. 17:00
Precedens évek – Közép-Európa a nagyhatalmak erőterében 1945-1947 címmel, Cseh Gergő Bendegúzzal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával arra keressük a választ, hogy a háború után a győztes nagyhatalmak milyen stratégiákban gondolkodtak a szovjetek által megszállt területeket illetően és vajon ezekben lett volna-e és ha igen, akkor milyen alternatíva Magyarország és a keleti blokk országai számára?
Így zárt börtönbe a vasfüggöny
április 19. 17:00
A szovjet megtorlás politikája – Magyarok útja a gulágra címmel Baráth Magdolna történész-levéltárossal beszélgetünk arról, hogy a keleti blokk országiból emberek tömegeinek Szovjetunióba hurcolása milyen szerepet játszott a szovjetek megtorló és megfélemlítő politikájában. A Magyarországon eddig nem publikált, orosz és magyar forrásokra épített kutatás betekintést ad a magyar elhurcoltak történetének még nem ismert részleteibe és mindemellett képet ad a szovjet birodalmi politika logikájáról is.
Embertelen számonkérés és politikai terror
május 17. 17:00
A jugoszláv különút itthonról és a nagyvilágból címmel Juhász József egyetemi tanár, az MTA doktora és Domján Dániel történész beszélgetnek majd a második világháborút követő évtized egyik legérdekesebb, ugyanakkor nagyon összetett eseményéről, a Szovjetunó és Jugoszlávia között kialakult konfliktusról, amely az egész szocialista tömböt megrendítette és komoly spekulációkra adott lehetőséget a nyugati világban. Hogyan hatott mindez a szovjet blokk egyes országaira, miért érintette mindez különösen érzékenyen a magyar kommunista pártot és mit is jelentett valójában a Szovjetuniótól függetlenedő különút a jugoszláv állam működésére nézve?
június 14. 17:00
A szétfejlődés román és csehszlovák útjai címmel Krajcsír Lukács és Bandi István történészek mutatják majd be, hogy Románia a Szovjetunió csatlós államai közül a nemzeti kommunizmus dinasztikus példáját valósította meg, míg Csehszlovákiát az ötvenes évektől sokszor úgy állították be, mint a szocialista blokk „éltanulóját”. Mindkét ország sajátosan ültette át gyakorlatba a szocializmus eszméit és ennek égisze alatt bátrabban merték megvalósítani a saját irányvonalukat. A román "eltávolodás" és a csehszlovák "tavaszodás" összehasonlítása muníciót ad a „külön utas” és az egység fenntartása kérdéskörnek.
Erőltetett iparosításba és befagyasztott kommunizmusba fulladt a szétfejlődés