Kutatási szabályzat

Kutatási szabályzat

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapfeladatai közé tartozik a kezelésében lévő levéltári anyag kutatásának biztosítása.
Szaklevéltári jogállásából következően a levéltári kutatást alapvetően az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (Ásztltv) speciális szabályai, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénynek (Ltv.), és az ennek végrehajtására kiadott a közlevéltárak és a magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 27/2015 (V.27.) EMMI rendeletnek (Lszk) a kutatásra vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A levéltári anyag használata során a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.), valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
Az Ásztltv. értelmében tudományos kutatást az a természetes személy folytathat a levéltári anyagban, aki rendelkezik a Történeti Levéltár által kiadott kutatási engedéllyel. Minden más személy magánkutatói minőségben végezhet kutatómunkát.

1.1. A tudományos kutatás a Levéltár kutatószolgálatához benyújtott kérelemmel indul. A
kutatási kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1.1. a kutató nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,
1.1.2. személyazonosságát igazoló okmány számát,
1.1.3. állandó lakcímét (telefonszámát, e-mail címét),
1.1.4. a kutatási téma részletes leírását, célját, időhatárát,
1.1.5. a kutatást támogató tudományos intézmény nevét, címét.
1.2. A kérelem benyújtása történhet személyesen a Levéltár formanyomtatványán,
illetőleg postai vagy elektronikus úton.
1.3. A kutatószolgálat munkatársa nyilvántartásba veszi a kutatási kérelmet. A kérelemben
szereplő adatok nem nyilvánosak, a 2011. évi CXII. tv. I. fejezet 13. alcíme alapján
azonban, ha a kutatott levéltári anyagban szereplő érintett személy saját adatának
kezelésével kapcsolatban kér információt, a kutató nevét és a kutatott levéltári anyag
levéltári jelzetét számára ki kell adni.
1.4. Ha a kutató személyes adatokat is tartalmazó levéltári anyagban kíván kutatást
végezni, a kérelemhez csatolni kell:
1.4.1. tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, és egyben közfeladatot ellátó
szerv támogató állásfoglalását a Ltv. 24. § (3) bekezdése alapján;
1.4.2. továbbá részletes kutatási tervét és - ha azzal rendelkezik - publikációs
jegyzékét.
1.5. A kutatónak írásos nyilatkozatban kell vállalnia, hogy a kutatás során megismert
személyes adatokat a 2011. évi CXII. tv. 12. §-ában meghatározott módon kezeli és
használja fel:
1.5.1. Külön kell tárolni azokat a személyes adatokat, amelyek meghatározott vagy
meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok
más adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás céljára szükséges.
1.5.2. Tudományos kutató személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha az
érintett ahhoz hozzájárult, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások
eredményeinek bemutatásához szükséges.
1.6. A Levéltár a tudományos kutatást akkor engedélyezi:
1.6.1. Ha a kutató eleget tesz a Szabályzat 1. pontjában foglalt követelményeknek,
1.6.2. Csatolja részletes kutatási tervét és – ha ezzel rendelkezik – publikációs
jegyzékét,
1.6.3. Az EGT-államok polgárai a magyar állampolgárságú tudományos kutatókkal
azonos feltételekkel kutathatnak (az államok felsorolását a 4. számú melléklet
tartalmazza).
1.6.4. A nem EGT-állam (harmadik ország) állampolgára esetében az engedély
megadásához - a fentieken túl - az Ltv. 24/A § (1) bekezdésében megfogalmazott
rendelkezéseket is be kell tartani, miszerint:
1.6.4.1. A személyes adatok azonos védelmét biztosító ország kutatója számára
tudományos célból a védelmi idő lejárta előtt is engedélyezhető a személyes
adatot tartalmazó levéltári anyag kutatása, feltéve, hogy a Ltv. 22. § (1)
bekezdésében meghatározott 30, illetve 15 év már eltelt.
1.6.4.2. A kutatás továbbá akkor engedélyezhető, ha a kutató bemutatja a
Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes
bizottságának vagy intézetének – a kutató részletes kutatási terve alapján
megadott – támogató állásfoglalását és írásos nyilatkozatban vállalja, hogy
a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai
szerint kezeli és használja fel.
1.6.4.3. A nem EGT-állam állampolgára kutatásának engedélyezésekor
figyelembe kell venni a 2011. évi CXII. tv. 8. §-ának a kutatással
kapcsolatba hozható rendelkezéseit:
 személyes adatot az adatkezelő harmadik országban adatkezelést
folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, ha ahhoz az érintett
hozzájárult, vagy törvény lehetővé teszi;
 a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése
során általa közölt vagy nyilvánosságra hozott személyes adatok
tekintetében;
 kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem
adta meg.
1.7. A kutatási engedélyt a Levéltári Főosztály vezetőjének javaslata alapján a Levéltár
Főigazgatója adja ki.
1.8. Minden kutatási témára külön kutatási engedélyt kell kérni. Egy kutató egyidejűleg
legfeljebb három témában kutathat.
1.9. A kutatási engedély - évente történő meghosszabbítással - a téma kutatásának
befejezéséig érvényes. A kutatási engedély személyre szól, másra nem ruházható át.
1.10. Az engedélyezést követően a kutatószolgálat a kutató számára látogatói jegyet
ad ki, amely a megadott téma kutatásáig, évenkénti meghosszabbítással, folyamatosan
használható.
1.11. A kutatóterem felügyelője a látogatói jegy kiadásakor a kutatási kérelemben
feltüntetett személyi adatok helyességét a kérelmező személyazonosságát igazoló
okmánya alapján ellenőrizheti.
1.12. A látogatói jegy kiadásakor a kutatószolgálat nyilvántartásba veszi:
1.12.1. a kutató nevét, anyja nevét,
1.12.2.születési helyét és idejét,
1.12.3. lakcímét,
1.12.4.személyazonosító okmányának számát.
1.13. A Ltv. 24/A. § (3) bekezdése alapján külföldi tudományos intézmény számára
kötött adatvédelmi szerződés hatálya a levéltárban kezelt iratokra csak akkor terjed ki,
ha erről a szerződés - az iratok pontos felsorolásával – külön rendelkezik.
1.14. Csoportos kutatás (több kutató által ugyanazon témában történő egyidejű
szervezett kutatás) akkor engedélyezhető, ha a társulásban részt vevő kutatók a
kutatott témára vonatkozóan egyénileg már kaptak kutatási engedélyt.
1.15. Ha a kutató az iratanyag tanulmányozásához más személy segítségét is igénybe
kívánja venni, számára is szabályszerű kutatási engedélyt kell kérni, ugyanolyan
feltételekkel, mint amelyek magára a kutatóra is vonatkoznak.
1.16. Amennyiben az érvényes engedéllyel rendelkező kutató egy évig nem jelenik
meg a kutatóteremben, a levéltár a kutatást befejezettnek tekinti.
1.17. Az engedély részleges vagy teljes elutasítása esetén a kérelmező bírósághoz
fordulhat az Ltv. 29.§-a és a 2011. évi CXII. tv. 31.§-a alapján.
1.18. Ha bebizonyosodik, hogy a kutató levéltári anyagot tulajdonított el, illetve
szándékosan vagy gondatlanságból megrongálta azt, a Levéltár Főigazgatója a
kutatási engedélyt időlegesen vagy véglegesen visszavonhatja.
1.19. A kutatási témával kapcsolatos levéltári anyag kiválasztása részben a Levéltár
honlapján és a kutatóteremben elhelyezett elektronikus és hagyományos segédletek
alapján, részben a referensek közreműködésével történik.
1.20. A kutatók tájékoztatását szolgáló, a levéltári anyag használatát segítő feltáró
segédletek, számítógépes adatbázisok a Levéltár honlapján bárki számára
hozzáférhetők. A személyes adatokat tartalmazó segédletek az engedéllyel rendelkező
kutatók számára a kutatóteremben és online szolgáltatás formájában segítik a
tudományos kutatómunkát. A segédletek vagy azok részletei a szerzői jogról szóló
1999. évi LXXVI. tv. értelmében szerzői jogvédelem alatt állnak, ezért csak a
levéltár külön engedélyével hozhatók nyilvánosságra.
1.21. A referensnek az előkészítő munka során az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
1.21.1. A tudományos kutató a levéltárban kezelt iratokban előforduló személyes
adatokat, az alábbiakban leírt korlátozások figyelembe vételével – tekintettel a
Szabályzat 1.5 pontjában leírtakra – megismerheti és felhasználhatja.
1.21.2. A kóros szenvedélyre, a szexuális életre, és a c.) pont kivételével az egészségi
állapotra vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő 30 év után
ismerhető meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett
születésétől számított 90 év, ha pedig a születés időpontja sem ismert, a levéltári
anyag keletkezésétől számított 60 év. Az ilyen adatokat tartalmazó levéltári
anyag a védelmi időn belül csak anonimizált formában kutatható. [Ásztltv. 4.§.
(2)]
1.21.3. A faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásra, vallásos
vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára
vonatkozó adatok is csak a fenti védelmi idők lejárta után kutathatók. A
Főigazgató a felsorolt adatok védelmi időn belüli megismerését akkor
engedélyezi, ha:
 a megfigyelés célja a faji eredettel, nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai
hovatartozással, illetve vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel
hozható összefüggésbe;
 az érintett egészégi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági
tevékenységet végző szervek működésével hozható kapcsolatba;
 és a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen
adatok megismerése szükséges. [Ásztltv. 4.§. (3)]
1.22. Minősített adatot vagy más törvényben meghatározott egyéb titkot tartalmazó
levéltári anyagban a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig a
minősítő engedélyével csak az érintett folytathat kutatást. [Mavtv. 11. (1)]
1.23. Nem engedélyezhető a kutatás:
1.23.1. A nemzetközi kötelezettségvállalás körében keletkezett, külföldi szerv vagy
személy által átadott iratokban, a nemzetközi szerződésben, illetve az átadó által
meghatározott időpontig.
1.23.2. Köziratnak nem minősülő levéltári anyagban, az átadó szerv vagy az átadó
személy által meghatározott ideig. [Ltv. 25.§.(2)].
1.23.3. A megfigyelt vagy a harmadik személy írásos nyilatkozatban zároltathatja a
levéltár kezelésében lévő iratokban található saját személyes adatait, a zárolást
kérő személy által meghatározott ideig, de legfeljebb az adat keletkezésétől
számított 90 évig. [Ásztltv. 6.§. (1)] Ebben az esetben a levéltári anyag csak
akkor kutatható, ha a kutatás anonimizált formában megoldható.
1.23.4. A levéltári anyagban szereplő érintett személy a rá vonatkozó adatok
tekintetében élhet helyesbítési jogával. Ilyen esetekben a kutatásra kiadott anyag
mellé az érintett helyesbítését tartalmazó feljegyzést is ki kell adni a kutatónak. A
feljegyzés általában az eredeti irathoz van csatolva, ha ez nem lehetséges (pl.
mikrofilm, karton esetében), a helyesbített szöveg az Ügyfélszolgálati Osztálytól
kérhető el.

Aki nem rendelkezik a Szabályzat 2.1 pontjában meghatározott feltételek alapján kiadott
kutatási engedéllyel, az a levéltári anyagban magánkutatóként végezhet kutatást.
2.1. A kutatónak a Levéltár formanyomtatványán, illetőleg postai vagy elektronikus úton
meg kell adnia:
2.1.1. a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét;
2.1.2. személyazonosságát igazoló okmány számát;
2.1.3. állandó lakcímét (telefonszámát);
2.1.4. a kutatási téma leírását, időhatárát.
2.2. A levéltár a kezelésében lévő iratanyag tanulmányozására a magánkutatók számára
látogatói jegyet ad ki.
2.3. A látogatói jegy a levéltárban a megadott téma kutatásáig, évenkénti
meghosszabbítással, folyamatosan használható.
2.4. A kérelemben szereplő adatok nem nyilvánosak, a 2011. évi CXII. tv. I. fejezet 13.
alcíme alapján azonban, ha a kutatott levéltári anyagban szereplő érintett személy
saját adatának kezelésével kapcsolatban kér információt, a kutató nevét és a kutatott
levéltári anyag levéltári jelzetét számára ki kell adni.
2.5. Személyes adatot nem tartalmazó levéltári anyag – a minősített adat kivételével –
korlátozás nélkül kutatható.
2.6. A személyes adatokat is tartalmazó iratokban az érintett adatai a halálozását követő
30 év után kutathatók. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett
születési évétől számított 90 év; amennyiben egyik dátum sem ismert, akkor az irat
keletkezésétől számított 60 év. [Ásztltv. 5.§ (2)]
2.7. A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásra, vallásos vagy más
világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és a szexuális
életre vonatkozó adatok az érintett halálozási évét követő 60 évig nem ismerhetők
meg. Ha a halálozási év nem ismert, a védelmi idő a születési évtől számított 120 év,
ha pedig egyik adat sem ismert, az irat keletkezésétől számított 90 év. [Ásztltv. 5.§
(3)]
2.8. Az előző pontban felsorolt védelmi időn belül keletkezett iratokat a magánkutató csak
anonimizált formában tanulmányozhatja.
2.9. Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,
2.9.1. amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényen
közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
2.9.2. amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
2.9.3. amelyek megismeréséhez az érintett hozzájárult. [Ásztltv. 5.§ (4)]
2.9.4. a hivatásos alkalmazottak nevét, feladatkörét, munkakörét, vezetői megbízását,
a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatait tartalmazzák,
valamint azokat a személyes adatokat, amelyek megismerhetőségét törvény
előírja.
2.9.5. amelyek a közszereplő hálózati személy és a közszereplő operatív kapcsolat
azonosításához szükségesek.
2.10. A 2.9.5 pontban leírt adatok kiadása esetén a következő szabályok szerint kell
eljárni:
2.10.1. Amennyiben a levéltár kezelésében lévő iratok alapján a személy egyértelműen
beazonosítható, a védelmi időn túl (az érintett halálát követő 30 év, ha ez nem
ismert, születését követő 90 év, és ha egyik időpont sem ismert az irat
keletkezését követő 60 év után) a kérés teljesíthető.
2.10.2. A közszereplő hálózati személy, közszereplő operatív kapcsolat adatait védelmi
időn belül az érdeklődő kutató csak akkor ismerheti meg, ha az érintett személy
elismerte közszereplői minőségét (az eljárás részletes szabályait a Betekintési
Szabályzat tartalmazza).

3.1. A Levéltári anyag tanulmányozására csak a levéltár kutatóteremében van lehetőség, ahol a kutatószolgálat ellátásával megbízott kutatótermi felügyelő:
3.1.1. ismerteti a kutatóval a Levéltár kutatási szabályait,
3.1.2. megadja a kutatás megkezdéséhez szükséges információkat, illetőleg további felvilágosításért a kutatót a referenshez irányítja;
3.1.3. folyamatosan ellenőrzi a levéltári anyag használatára vonatkozó szabályok betartását.
3.2. A kutatónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a levéltári anyag használatára vonatkozó jogi és belső szabályokat megismerte, és a kutatómunkája során azokat betartja.
3.3. A kutató az általa kutatni kívánt témához levéltári anyagot a kérőlap és az őrjegy szabályszerű kitöltésével igényelheti, vagy a téma referensével történő konzultációt követően maga a referens tölti ki a fenti nyomtatványokat.
3.4. Egyszerre egy kérőlapon legfeljebb 5 dosszié kérhető ki, és ezzel egyidejűleg további egy kérőlapnyi anyag előkészítését lehet kérni.
3.5. Az ún. szálas iratok esetében egyszerre három doboznyi levéltári anyag igényelhető. Mikrofiche-n tárolt iratokból egy kérőlapon 5 tasaknyi film kérhető ki.
3.6. Egy kérőlapon kikérhető iratot a referensnek legkorábban 3 munkanap elteltével kell a kutatószolgálatra eljuttatni.
3.7. A kérőlapon a kutató aláírásával igazolja az iratanyag átvételét, a kutatóterem felügyelője pedig az anyag visszavételét.
3.8. Ha a kutatásra kikért anyagról digitalizált vagy egyéb módon készült másolati példány is rendelkezésre áll, akkor a Levéltár a kutatást ezen adathordozók kiadásával teszi lehetővé. E szabály alól a levéltár vezetője indokolt esetben felmentést adhat. [Lszk. 45.§ (3)]
3.9. Ha a levéltári anyag fizikai állapota miatt nem bocsátható a kérelmező rendelkezésére, a Levéltár saját költségén készített papír alapú vagy elektronikus másolattal teljesíti a kérelmet.
3.10. Ha ugyanazon iratanyag egyidejű kutatására két vagy több kutató jelenti be igényét, az anyag használatára általában a kérelmét előbb benyújtó kutató kap elsőbbséget. A kutatás befejezéséig az iratanyagot a másik kutató nem használhatja.
3.11. Ha a kutató 30 napig nem kezdi meg, illetve nem folytat kutatást a kikért anyagban, a kutatóterem felügyelője az iratokat visszaküldi reponálásra, vagy a megfelelő adminisztráció után másik kutatónak kiadja.
3.12. A kutató az e szabályzatban meghatározott rendelkezéseket köteles betartani, a számára kutatásra kiadott levéltári anyag épségét, rendjét köteles megőrizni.
3.13. A kutatás befejezésekor a kutatóterem felügyelője a visszaadott iratanyagot a kérőlap szerint ellenőrzi. Ha az iratanyag rendjében vagy mennyiségében hiányosságot tapasztal, a kutatótól erre vonatkozóan felvilágosítást kér, egyúttal haladéktalanul értesíti erről a Kutatást előkészítő osztály vezetőjét.
3.14. A levéltári anyagban keletkezett helyre nem hozható károsodásról vagy hiányról az osztályvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amit az érintett kutatóval is aláírat.

4.1.   Az eredeti iratok védelme, valamint a kutatás megkönnyítése érdekében a levéltár elektronikus kutatási lehetőséget biztosít a már digitalizált iratanyagok esetében.
4.2.   Az elektronikus kutatás lehetőségének igénybevételéhez a kutatónak felhasználói nevet és jelszót kell igényelnie a kutatószolgálattól. Ezen azonosítók segítségével tud bejelentkezni a nyilvános munkaállomások egyikére, ahol a számára előkészített digitalizált iratokat megtekintheti.
4.3.   A kutató számára kiadott egyedi számítógépes azonosító másra át nem ruházható.
4.4.   Elektronikus formában előkészített iratanyagok kutatására csak a levéltár nyilvános számítógépes munkaállomásain van lehetőség.
4.5.   Az elektronikus kutatásra berendezett kutatótermi galérián kizárólag digitalizált iratanyag kutatható, ezért oda papír alapú vagy mikrofilmen lévő eredeti dokumentumokat felvinni tilos.
4.6.   A referensek által digitálisan előkészített iratanyagok mindaddig a kutató rendelkezésére állnak, amíg a kutatás véglegesen be nem fejeződik.
4.7.   A digitálisan kutatott iratanyagokról a kutató saját eszköz segítségével nem készíthet másolatot, mentést vagy bármilyen reprodukciót.
4.8.   A levéltár által biztosított számítógépes eszközök nem rendeltetésszerű használatából következő esetleges károkért a kutató viseli a felelősséget.

5.1.   A kutatószolgálat menetének áttekintése és ellenőrzése érdekében a kutatótermi felügyelőnek kutatónaplót kell vezetnie.
5.2.   A kutatóterem nyitva tartását a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
5.3.   A kutató a táskáját és egyéb személyes holmiját a kutatás idejére az erre a célra rendszeresített zárható szekrényben helyezi el. A kutatóterembe a kutató csak ceruzát, saját jegyzeteit, írólapokat, illetve hordozható számítógépet vihet be.
5.4.   A kutatóteremben dohányozni, étkezni, mobiltelefont használni, hangosan beszélgetni vagy a kutatást bármilyen módon zavarni tilos.
5.5.   A Levéltár fenntartja magának a kutatói engedély részleges vagy teljes felfüggesztésének jogát a levéltár munkatársaival szembeni nem megfelelő (fenyegető, agresszív, sértő) magatartás tanúsítása, illetve bármilyen más, a személyzet és a többi kutató rendes munkavégzéshez való jogát megzavaró körülmény tartós fennállása (pl. nem tiszta ruházat, a közösségi helyeken elvárható testi higiénia hiánya, hangos beszéd, tiltott eszközök használata), valamint a kutatásra vonatkozó jogszabályok, illetve jelen szabályzat bármely rendelkezésének súlyos vagy tartós megszegése, és e magatartás írásbeli figyelmeztetést követő folytatása esetén. (A Levéltár intézkedésével szemben a jelen szabályzat 1.17 pontja szerint jogorvoslattal lehet élni.)
5.6.   Az 5.5 pontban részletezett körülmények fennállása esetén a kutatóterem felügyelője – szükség esetén az Üzemeltetési és Biztonsági Osztály munkatársainak közreműködésével – felszólítja a kutatót a zavaró magatartás, tevékenység befejezésére. Ellenszegülés esetén a kutatót a levéltár épületének azonnali elhagyására kell felszólítani. Ezt követően az illetékes osztályvezető illetve távolléte esetén a főosztályvezető jegyzőkönyvben rögzíti a történteket, és ezzel egyidejűleg felfüggeszti a kutatást, a kutató által használt iratanyagot pedig azonnal visszavételezi. A kutatói jegy felfüggesztését az esetet követően azonnal meg kell kezdeni, amiről a kutatót írásban értesíteni kell. A főigazgató végső döntéséig a kutató nem veheti igénybe a levéltár szolgáltatásait.
5.7.   A kutató a Levéltár szakkönyvtárának állambiztonsági gyűjteményét a könyvtári szabályzat szerint használhatja.

6.1.   A kutató számára a kutatási engedélyben megjelölt témában előkészített levéltári anyagról, kívánságára másolat készíthető.
6.2.   A reprodukálásra kiválasztott iratok a fénymásolatot/digitális másolatot megrendelő nyomtatványon igényelhetők, a levéltári jelzetek pontosan feltüntetésével.
6.3.   A másolatok kiadását a referens javaslatára a Kutatást előkészítő osztály vezetője engedélyezi.
6.4.   A digitális formában kutatott iratanyagról  készítendő másolathoz külön megrendelő lapot kell kitölteni.
6.5.   A Levéltár abban az esetben tagadhatja meg a másolat készítését, ha a reprodukciós eljárás vagy annak gyakorisága a levéltári anyag fizikai állapotát károsítja vagy épségét veszélyezteti.
6.6.   A kutató a rendelkezésére bocsátott levéltári anyag reprodukálására semmilyen saját technikai eszközt (fényképezőgépet, mobiltelefont, kézi-szkennert, stb.) nem használhat.
6.7.   A másolatért a jelen szabályzat 2. számú mellékletében közzétett reprográfiai díjat kell fizetni, melynek mértékét a Levéltár főigazgatója határozza meg.
6.8.   A másolatok elkészítését és kiadásának ütemezését, a kérelmek alkalmankénti nagyságrendje és a reprográfiai szolgálat leterheltsége határozza meg.