Kutatótermi tájékoztató

Kutatótermi tájékoztató

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény kétféle kutatási lehetőséget biztosít az érdeklődők számára. Az egyik lehetőség a tudományos kutatás, a másik pedig a magánkutatás.

A 2003. évi III. törvény meghatározása szerint tudományos kutatónak minősül az a személy, aki rendelkezik a levéltár által kiadott kutatási engedéllyel.

A Történeti Levéltárban végzett tudományos kutatásról a 2003. évi törvény 4.§-a rendelkezik:

4. §

(1) A Levéltár a tudományos kutatást akkor engedélyezi, ha a kutató eleget tesz az Ltv. 24. § (3) bekezdésében vagy 24/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, továbbá a kérelméhez csatolja részletes kutatási tervét és - ha azzal rendelkezik - publikációs jegyzékét. A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátok között megismerheti, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint felhasználhatja.

(2) A tudományos kutató az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

(3) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatokat - a védelmi időn belül - anonimizálva ismerheti meg. A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha
a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha
b) az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése szükséges.

A tudományos kutatás a Történeti Levéltár kutatószolgálatához eljuttatott kutatási kérelemmel indul. A kérelem benyújtása történhet személyesen, illetőleg postai- vagy elektronikus úton. A kutatási kérelemhez mellékelni kell a támogató állásfoglalást, a kutató publikációs jegyzékét és a részletes kutatási tervet. Minden kutatási témára külön kutatási engedélyt kell kérni, és egy kutató legfeljebb három témában kutathat egyidejűleg. A kutatási engedély évenkénti meghosszabbítással a téma kutatásának befejezéséig érvényes. A kutatási engedély személyre szól, másra nem ruházható át. Ha a kutató az iratanyag tanulmányozásához más személy segítségét is igénybe akarja venni, számára is külön kutatási engedélyt kell kérni, ugyanolyan feltételekkel, mint amelyek magára a kutatóra is vonatkoznak. Csoportos kutatás akkor engedélyezhető, ha a társulásban résztvevő kutatók az adott témára vonatkozóan egyénileg már kaptak kutatási engedélyt.

Más ország kutatója számára tudományos célból a védelmi idő lejárta előtt a kutatás akkor engedélyezhető, ha:

(1) az adott ország az Európai Gazdasági Térség tagja (Európai Unió, Norvégia, Izland, Liechenstein), vagy
(2) az adott ország a személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosítja,
(3) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását, és
(4) a kutató írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.

A kutatási kérelmet a levéltár főigazgatója bírálja el, a kérelemhez csatolni kell a támogató állásfoglalást, a részletes kutatási tervet, a kutató publikációs jegyzékét (ez utóbbi csak különleges adatok kutatásához elengedhetetlen) és a nem magyar állampolgárságú kutatók nyilatkozatát. Amennyiben a külföldi kutató tolmács vagy más kutató segítségét akarja igénybe venni, akkor a segítőnek is külön kutatási kérelmet kell benyújtania.

Aki nem rendelkezik a 2003. évi III. tv. 4.§ (3) bekezdése szerinti engedéllyel, az a levéltári anyagban a 2003. évi III. törvény 5.§-a szerint magánkutatóként végezhet kutatást.

5 §

(1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.

(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő harminc év után - a (3)-(4) bekezdés keretei között - anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.

(3) Az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év.
(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,

  • amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
  • amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
  • amelyek a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek,
  • amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.

(5) A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja.

A kutatási téma pontos leírását, és a kutatási téma évkörét a magánkutatás esetén is meg kell adni. A kutatás megkezdésekor a Levéltár a magánkutatók részére látogatói jegyet ad ki, amely a kutatás befejezéséig évenkénti meghosszabítással folyamatosan használható.
Mindkét kutatási formára egyaránt érvényes, hogy a kutatószolgálat ellátásával megbízott kutatótermi felügyelő megadja a kutatás megkezdéséhez szükséges információkat, szükség esetén további felvilágosításért a kutatót a téma referenséhez irányítja. A kutatótermi felügyelő ismerteti a kutatóval a Levéltár kutatási szabályait, és a kutatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy a kutatásra vonatkozó jogszabályokat és a Levéltár kutatási szabályzatát megismerte, és tudomásul vette.

A kutatószolgálat munkatársa nyilvántartásba veszi a kutatásokat és a kutatók személyi adatait: Ezek az adatok nem nyilvánosak, de ha a kutatott levéltári anyagban szereplő érintett személy saját adatának kezelésével kapcsolatban kér információt, a kutató nevét és a kutatott levéltári anyag levéltári jelzetét az adatvédelmi törvény 12.§-a alapján számára ki kell adni.

Eredményes munkát kívánnak a levéltár dolgozói.