Betekintési szabályzat

Betekintési szabályzat

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv. (Ásztltv) alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára biztosítja minden kérelmező számára - figyelemmel a törvényi előírásokra - a volt állambiztonsági szolgálatok által kezelt adatok megismerését.
A szabályzat hatálya kiterjed minden egyéni betekintőre (ügyfél), a bíróságok és más közfeladatot ellátó szervek megkereséseire.
Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok adatkérését, az Ásztltv 5.§ (1)-(5) bek. szerinti magánkutatásokat, valamint a tudományos kutatási kérelmeket külön eljárási szabályok szerint kell teljesítni.
A betekintési eljárásra az alábbi szabályok az irányadók:

1.1. Az eljárás során ügyfél lehet:
1.1.1. Az érintett: minden olyan természetes személy, akinek személyes adata a Levéltár kezelésében lévő iratokban bármilyen jogcímen szerepel. Érintettnek minősül:
1.1.1.1. A megfigyelt személy: akiről az Ásztltv 1. §-ában szereplő szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek. A megfigyelt személy célszemély, az adatgyűjtés elsődlegesen rá irányul.
1.1.1.2. A hivatásos alkalmazott: aki a törvény hatálya alá tartozó szervezetekkel hivatásos - nyílt, vagy szigorúan titkos - szolgálati viszonyban állt.
1.1.1.3. A hálózati személy: aki a törvény hatálya alá tartozó szervezetek számára titokban, fedéssel és fedőnévvel a megfigyelt személyekről jelentést adott, beszervezési nyilatkozatot aláírt vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült.
1.1.1.4. Az operatív kapcsolat: az a személy, akit e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek, „társadalmi kapcsolatként” vagy „alkalmi kapcsolatként” nyilvántartottak.
1.1.1.5. A harmadik személy: az előző három csoportba nem tartozó bármely személy, akiről a szervezetek adatokat kezeltek. (Ilyen lehet például a tanú, a védő, a megfigyelt személy hozzátartozója.)
1.1.2. A hozzátartozó: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság vagy az élettársi közösség az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér. ű A megfigyelt, illetve a harmadik személy halála után a hozzátartozót (érintett jogállású személyt) ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a megfigyelt vagy harmadik személyt, kivéve, ha azt az elhunyt írásban megtiltotta. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit az elhunyt, halála előtt erre írásban feljogosított.
1.2. Az eljárás személyesen beadott vagy postai, illetőleg eletronikus úton küldött kérelem alapján indul.
1.3. A kérelem beadható a Levéltár nyomtatványán, vagy az ügyfél megfogalmazásában.
1.4. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
1.4.1. név (leánykori-, esetleg korábbi név), születési adatok, anyja neve;
1.4.2. állandó lakcím, levelezési cím, telefonszám;
1.4.3. személyazonosító okmány száma;
1.5. Az érintett jogállású kérelmeknek a fentieken túl tartalmaznia kell:
1.5.1. a kérelmező adatait,
1.5.2. a rokonsági fokot,
1.5.3. a házasság- vagy életközösség időtartamát,
1.5.4. az érintett elhalálozásának évét.
1.6. A következő adatok ismerete segíti az eredményesebb kutatómunkát:
1.6.1. az iratanyag keletkezésének feltételezett időszaka,
1.6.2. a megjelölt időszakban az érintett foglalkozása, munkahelye, lakcíme,
1.6.3. a kérelem alapjául szolgáló esemény(ek), tevékenység, cselekmény és azzal kapcsolatba hozható személy(ek).
1.7. A kérelmező arról is nyilatkozhat, hogy kívánja-e megismerni a jelentést készítő ügynök azonosító adatait, ha vannak ilyen iratok, és a Levéltár kezelésében lévő iratok alapján az ügynök személye egyértelműen beazonosítható.
1.8. A személyazonosság igazolása: az ügyfélszolgálat munkatársai az alábbi okmányok bemutatását kérik az adatok valódiságának ellenőrizésére:
1.8.1. Az ügyféltől: személyazonosító okmányt,
1.8.2. Amennyiben eredményes volt az iratkeresés az érintett jogállású kérelmezőtől:
1.8.2.1. Házastárstól: házassági és halotti anyakönyvi kivonatot,
1.8.2.2. Gyermektől, szülőtől: születési és halotti anyakönyvi kivonatot,
1.8.2.3. Élettárstól: halotti anyakönyvi kivonatot, az 1957. évi IV.tv. 27. §-a alapján az ügyféli nyilatkozatot, továbbá két tanú egybehangzó nyilatkozatát, hogy az ügyfél és az elhunyt érintett személy élettársi közösségben éltek. Ezt követően egymástól független két tanú igazolását, hogy mettől-meddig voltak élettársak,
1.8.2.4. Testvértől: a születési, és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.
1.8.3. Az ügyfél képviselője (meghatalmazottja): két tanúval igazolt vagy közjegyző által hitelesített meghatalmazásban megjelölt személy, illetve az ügyfél által megbízott ügyvéd.

2.1. A kérelmek nyilvántartása az Ügyfélszolgálati Osztályon a központi számítógépes adatbázisban történik. A nyilvántartás adatai nem nyilvánosak.
2.2. A nyilvántartásba vett ügyiratot - az átadás egyidejű igazolásával - az ügyfélszolgálati osztály munkatársai eljuttatják az Állampolgári Adatszolgáltató Osztályra, ahol az iratelőkészítés törvényi szabályai alapján összeállítják az ügyfél számára az érintett személlyel kapcsolatba hozható iratokról készült másolatokat.

3.1. A Levéltár munkatársai az ügyfél számára másolatban készítik elő az érintettre vonatkozó iratanyagot. Az Ásztltv. 10.§ (2) bekezdése szerint az ügyfél által nem megismerhető személyes adatokat az előkészített anyagból törölni (anonimizálni) kell.
3.2. Az irat előkészítését végző munkatársnak minden egyes adattal kapcsolatban külön kell vizsgálni az adat felvételének célját, ennek során meg kell állapítani azt, hogy az érintett megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, hálózati személynek, operatív kapcsolatnak vagy harmadik személynek minősül-e.
3.3. A megfigyelt, a harmadik és a hálózati személyek, a hivatásos alkalmazott, továbbá az operatív kapcsolat számára a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatok megismerését kell biztosítani. Ezen adatok nyilvánosságra hozatalát a törvény lehetővé teszi.
3.4. A megfigyelt személy megismerheti a vele kapcsolatba hozható hálózati személy, operatív kapcsolat, hivatásos alkalmazott azonosításához szükséges adatokat is.
3.5. A Levéltár az ilyen jellegű kérésekre a vonatkozó iratokból - az 1.7. pont alapján - hiteles másolatot ad ki.
3.6. A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti a személyes érintkezésüket rögzítő vagy leíró adatokat.
3.7. Az előkészített anyagban nem kell törölni továbbá azokat az adatokat:
3.7.1. amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak;
3.7.2. amelyeket nyilvános, vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényen közszerepléssel kapcsolatban rögzítettek;
3.7.3. amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult;
3.7.4. amelyek az érintett közszereplői minőségének elismerése után a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat vagy a közszereplő hálózati személy azonosításához szükségesek.
3.8. Korábban az érintett tulajdonát képező iratokat az ügyfél kérésére a Levéltár köteles visszaszolgáltatni. Amennyiben a levéltári anyag megrongálódásának veszélye nélkül az irat eredeti formában nem adható át, a kérést másolatban (fénymásolatban vagy digitalizált formában) kell teljesítni.
3.9. A Levéltár kezelésében lévő, a titokvédelmi törvény szerint állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó adat esetében kezdeményezni kell az iratok felülvizsgálatát vagy a minősítő szervtől megismerési engedélyt kell kérni.

4.1. Az ügyfélszolgálat munkatársai előzetes időpont-egyeztetés után a Levéltár ügyfélszolgálatánál bocsátják az iratmásolatokat az ügyfél rendelkezésére.
4.2. Az ügyféllel az iratokba történő betekintés előtt ismertetni kell az adatok megismerésére, valamint nyilvánosságra hozatalára vonatkozó alábbi törvényi előírásokat, amit az erre a célra készített nyomtatványon aláírásával is igazol. Ezek:
- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII tv;
- az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv;
4.3. Az ügyfél kifejezett kérésére a másolatok postai úton is eljuttathatók, kivéve a hálózati nyilvántartás és a Beszervezési dossziék iratmásolatait, amelyek csak személyesen vehetők át. A postázandó küldeményekhez is csatolni kell a 4.2. pontban leírt jogszabály-kivonatot.
4.4. Az eredménytelen kutatásról (nemleges válasz) szintén levélben, vagy írásos kérésre telefonon is értesíthető a kérelmező.
4.5. Az összeállított iratmásolatok első példányát a Levéltár térítésmentesen bocsátja a kérelmező rendelkezésére. Minden további másolatot a kutatási szabályzat mellékletében meghatározott mindenkori fénymásolási díjtétel megfizetése mellett kérheti az ügyfél.
4.6. A Levéltárat személyesen felkeresők számára az ügyfélfogadási idő:

  • Hétfő, szerda, csütörtök: 9-12, 13-16
  • Kedd: 10-12, 13-18
  • Péntek: 9-12

5.1. Zárolási jog: A megfigyelt és a harmadik személy írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított 90 évre megtilthatja személyes adatainak az Ásztltv. 4-5. §-ban megfogalmazott akár tudományos célú, akár magáncélú kutatását.
5.2. A megfigyelt és a harmadik személy a hatályos jogszabály értelmében saját adatát jogosult zárolni.
5.3. A zárolási kérelmet az Ügyfélszolgálati Osztály munkatársai veszik nyilvántartásba.
5.4. A zárolási kérelemnek tartalmaznia kell:
5.4.1. a zárolást kérő személyes adatait,
5.4.2. a zárolás időtartamát,
5.4.3. a zárolandó adatok helyét, amennyiben a kérelmező meg tudja adni.
5.5. A Levéltár a kért adatok zárolásáról az ügyfelet írásban értesíti.
5.6. Helyesbítési kérelmet szintén az ügyfélszolgálati osztályon veszik nyilvántartásba
5.7. A helyesbítési joggal minden érintett élhet.
5.8. A helyesbítési kérelemnek tartalmaznia kell:
5.8.1. a kérelmező személyes adatait,
5.8.2. a helyesbítendő adatok pontos helyét,
5.8.3. a helyesbítés szövegét
5.9. A helyesbített adatok nyilvánosak. Amennyiben a helyesbítési dokumentáció a levéltári anyag mellett elhelyezhető, azzal együtt kell kezelni. Ha a levéltári anyag jellege (pl. mikrofilm) ezt nem teszi lehetővé, a dokumentáció az ügyiratban marad, a központi adatbázisból tudható meg, hogy szükség esetén az milyen nyilvántartási számon keresendő.
5.10. Ha az ügyfél részben vagy egészben zároltatja is azokat az adatokat, amelyekre a helyesbítési kérelme vonatkozik, ezek a zárolás időtartamáig nem nyilvánosak.

1. A bíróságok előzetes jóváhagyás nélkül megismerhetik az Ásztltv 7.§ (2) bekezdése alapján, törvényben előírt feladatainak ellátásához kért iratokat, s nemcsak az érintettek törvényes jogainak érvényesítése céljából.

2.1. A közfeladatot ellátó szerv hatáskörébe tartozó ügyekben a Levéltár kezelésében lévő személyes adatokba, a törvényben előírt feladatának ellátásához szükséges esetekben, csak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előzetes jóváhagyása után tekinthet be.
2.2. Kivételesen, különösen gyors intézkedést igénylő ügyben a 2. pontban felsorolt szerveknek lehetőségük van arra, hogy betekintsenek az iratokba, és utólagosan tájékoztassák a Nemzetbiztonsági Bizottságot. Ezt a rendkívüli eljárást a főigazgató(helyettes) előzetes írásos engedélyét követően lehet alkalmazni.
2.3. Közfeladatnak minősül [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 74/G. § (2) bekezdése szerint] az állami vagy önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közfeladatot nemcsak állami vagy önkormányzati szerv lát el, hanem pl. közalapítvány vagy köztestület (MTA) is.

3.1. Az Ügyfélszolgálati Osztály munkatársai ellenőrzik, hogy a beérkező megkeresés megfelel-e a 2.1. pontban leírt törvényi előírásoknak, és nyilvántartásba veszik.
3.2. A Levéltárat megkereső szerv csak az ügyben releváns adatokat ismerheti meg, ezekről viszont másolatot is kaphat.

Bármely természetes személy megismerheti az 1.1.2. pontban megállapított hozzátartozó fogalomkörébe nem tartozó személyekre vonatkozó iratokat, valamint közszereplő hálózati személy, hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat (továbbiakban hálózati személy), továbbá jogszerűen nyilvánosságra hozott vagy az érintett írásos beleegyezésével kiadható hálózati személyek azonosításához szükséges adatokat.

1.1. A személyes adatokat tartalmazó iratok anonimizálás nélkül csak a törvényben meghatározott védelmi idő lejárta után ismerhetők meg: ez az érintett elhalálozását követő 30 év, ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születési évétől számított 90 év; amennyiben egyik dátum sem ismert, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év. [Ásztltv. 5.§ (2)]
1.2. A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és a szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő 60 évig nem ismerhetők meg. Ha a halálozási éve nem ismert, a védelmi idő a születési évtől számított 120 év, ha pedig egyik adat sem ismert, az irat keletkezésétől számított 90 év. [Ásztltv. 5.§ (3)]
1.3. Nem kell anonimizálni azokat az adatokat:
1.3.1. amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényen közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
1.3.2. állami vagy önkormányzati szerv feladatkörében eljáró munkatársának a nevét és beosztását,
1.3.3. amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
1.3.4. amelyek megismeréséhez az érintett hozzájárult. [Ásztltv. 5.§ (4)]
1.4. Az ilyen irányú kérelmeket az ügyfélszolgálaton kell benyújtani.
1.5. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
1.5.1. név (leánykori-, esetleg korábbi név), születési adatok, anyja neve;
1.5.2. állandó lakcím, levelezési cím, telefonszám;
1.5.3. személyazonosító okmány száma;
1.5.4. a rokonsági fokot,
1.5.5. az érintett elhalálozásának évét.
1.6. A következő adatok ismerete segíti az eredményesebb kutatómunkát:
1.6.1. az iratanyag keletkezésének feltételezett időszaka,
1.6.2. a megjelölt időszakban az érintett foglalkozása, munkahelye, lakcíme,
1.6.3. a kérelem alapjául szolgáló esemény(ek), tevékenység, cselekmény és azzal kapcsolatba hozható személy(ek).
1.7. Az előkészített iratok megismerése a Betekintési szabályzat I. fejezetének 4. pontja alapján történik.

2.1. Közszereplőnek minősül az a személy, aki közhatalmat gyakorolt, gyakorol, vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.
2.2. A hálózati személy közszereplői minőségének nem kell egybeesnie a volt állambiztonsági szervekkel való együttműködés időtartamával.
2.3. Az ezirányú kérelem benyújtása a Levéltár ügyfélszolgálatánál történik.
2.4. A kérelemnek tartalmaznia kell:
2.4.1. a kérelmező személyes adatait, elérhetőségét,
2.4.2. a közszereplő hálózati személy azonosításához szükséges adatokat,
2.4.3. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy mire alapozza a vélelmezett hálózati személy közszereplői minőségét.
2.5. A kérelem nyilvántartásba vétele az Ügyfélszolgálati Osztályon történik.
2.6. Az Ásztltv-ben megállapított védelmi időn túl (az érintett halálát követő 30 év, ha ez nem ismert, születését követő 90 év, és ha egyik időpont sem ismert az irat keletkezését követő 60 év után) a kérés teljesíthető, amennyiben a Levéltár kezelésében lévő iratok alapján a személy egyértelműen beazonosítható.
2.7. A közszereplő hálózati személy adatait védelmi időn belül az érdeklődő állampolgár csak akkor ismerheti meg, ha az érintett hálózati személy elismeri közszereplői minőségét.
2.8. A hálózati személyek hozzájárulásának beszerzése
2.8.1. A kérelem benyújtását követően a Levéltár munkatársai tértivevényes ajánlott levélben az érintettet nyilatkozattételre szólítják fel közszereplői minőségének elismerése érdekében. Ha az érintett jelenlegi lakcíme nem ismert, a levél kézbesítése a Központi Lakcímnyilvántartó által megadott címen történik.
2.8.2. Az érintett személynek a felhívás kézhez vételétől számított 15 napon belül kell a nyilatkozatot a Levéltárnak megküldenie.
2.8.3. Amennyiben elismeri közszereplői minőségét, vagy csak a tértivevény érkezett vissza, azonban a törvényben meghatározott határidőn belül nem válaszol (kézbesítési vélelem), a kért adat kiadható.
2.8.4. Ha az érintett személy nem ismeri el közszereplői minőségét, vagy időközben elhunyt, a Levéltár elutasítja a kérelmet, és erről tájékoztatja a kérelmezőt arra is kitérve, hogy a Levéltár döntése ellen a Fővárosi Bírósághoz fellebbezést nyújthat be.
2.8.5. Ha a bíróság kimondja az érintett hálózati személy közszereplői minőségét, a Levéltár megkezdi az érintettre vonatkozó iratok előkészítését
2.9. A kért adatok keresése és kiadása
2.9.1. A nyilatkozat vagy a bírósági döntés megérkezését követően a Levéltár munkatársai ellenőrzik, hogy az érintett szerepel-e a hálózati iratokban.
2.9.2. Eredményes kutatás esetén a kérelemben szereplő személy azonosításához szükséges adatokat a Levéltár hiteles másolat formájában a kérelmező rendelkezésére bocsátja.

3.1. Ha az adott hálózati személy azonosító adatait jogszerűen nyilvánosságra hozták.
3.2. Ha a hálózati személy írásban beleegyezett adatainak kiadásába.
3.3. A kérelem benyújtása szintén az ügyfélszolgálati osztályon történik.
3.4. Amennyiben a 3.1. és 3.2. pontban leírtak kétségbevonhatatlanul megállapíthatók, a kérelem teljesíthető.
3.5. Az iratok előkészítése során a kérelem tárgyát képező személy azonosító adatain kívül, a Szabályzat III. fejezet 1.1. és 1.2. pontokban leírt védelmi időn belül, minden más személyes adatot törölni kell.
3.6. Az előkészített iratok megismerése a Betekintési szabályzat I. fejezetének 4. pontja alapján történik.