Mit takar a szellemi Raszputyica fogalma? Hogy mutathat be három regény egy évszázadot? Milyennek mutatja be Conrad az orosz és egyébként a nyugat-európai világot? Milyen sajátossággal bír az orosz lélek?

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának podcastjában Zavarkeltés címmel indítunk szövegelemzést: legújabb adásunkban Joseph Conrad Nyugati szemmel című munkájáról Szokolay Domokossal (NEB) beszélget Pócs Nándor.

Az adás meghallgatható a Levéltár Spotify-  Apple Podcast és Youtube-csatornáján, illetve hamarosan Google Podcastban is elérhető lesz. Az adás RSS-e itt érhető el.

Részlet az adásból:

A zavarkeltés tematikus adásaiban egy-egy nagyobb témakört tekintünk át, minden alkalommal egy-egy regényt segítségével. Hogy azok se érezzék kényelmetlenül magukat, akik esetleg nem olvasták az adott szöveget, a regény inkább csak egy apropót jelent, a műsor annak alaposabb ismerete nélkül is élvezetes lehet mindenki számára. Raszputyica című sorozatunkban orosz és kelet-európai szellemi dilemmákat járunk majd körül: a Raszputyica a járhatatlanná váló utak időszakát jelöli, a belorusz-ukrán-orosz világban szó szerint úttalanságot jelent.

Azért választottuk ezt a címet, mert a kelet-európai történelem egyfajta metaforájaként is értelmezhető. Ideig-óráig úgy alakulnak a dolgok, hogy nincs külön Oroszország és Kelet-Európa kérdés, de amint ez a most dúló háború kapcsán is egyértelművé vált, a konfliktusok látványos kiéleződése csak egy következő lépcsőfoka azoknak a lezáratlan történelmi gyökerű problémáknak, amiknek talán nem szenteltünk elegendő figyelmet az elmúlt évtizedekben. Mintha csak egy Raszputyicához hasonló állapotról lenne szó, amitől sohasem tudunk igazán megszabadulni. Így hát talán jobb, ha éberek vagyunk azzal kapcsolatban, ami úgy tűnik, mindig visszatér.

Három regényt fogunk átbeszélni: először a lengyel származású Joseph Conrad nyugati szemmel című írását vizsgáljuk meg, majd a következő alkalmakkor Alekszandr Taraszov-Rogyionov csokoládé, illetve Viktor Pelevin Generation P című regényét. Sorozatunkat valamiféle keretes történetbe fogjuk helyezni, hiszen Konrád regénye 1910-ben jelent meg, Taraszov-Rogyionové 1922-ben, Peleviné pedig egy kicsit később, 1999-ben.

Azt mindenekelőtt ki kell emelni, hogy a továbbiakban nem annyira a szóban forgó regények szépirodalmi vonatkozásaira helyezzük a fókuszpontot, mint inkább azokra a kiszólásokra, tartalmi elemekre, ami a térséget megrengető szovjet kísérlet előzményeit, illetve annak megvalósulását és hagyatékát érintik.