BESZÁMOLÓ A TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ ÁPRILISI ELŐADÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ ÁPRILISI ELŐADÁSÁRÓL

A Történelmi Kávéház 2019. áprilisi rendezvényén Váradi Natália, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense tartott előadást.

Az előadás címe: Az 1956-os kárpátaljai politizáló csoportok bemutatása a KGB dokumentumok tükrében

Váradi Natália először a kutatásának forrásairól beszélt. A KGB-nek a forradalommal kapcsolatos iratanyagát Ukrajna Állambiztonsági Hivatalának Archívuma őrzi. Az eddigi kutatások alapján mindez 30 kötetből áll és több ezer oldalt tesz ki. Az irattár anyaga rendezetlen, a dokumentumok nagyobb része kézzel írott – gyakran ceruzával – és nehezen olvasható. A dokumentumok orosz és ukrán nyelvűek – néhány német és magyar nyelvű irat kivételével.

Az iratok között megtalálhatók az 1956-os forradalom idején a Magyarországról a Szovjetunióba deportáltak névsorai, adatai, illetve a kihallgatásukat tartalmazó jegyzőkönyvek. A kihallgatás általában orosz nyelven folyt, amit tolmácsok fordítottak. A tolmácsok főként kárpátaljai magyarok voltak, a helyi levéltár és a helyi rendőrség alkalmazottai, akik magyarul és oroszul is jól beszéltek.

A Magyarországról elhurcoltak létszámát illetően több szám is szerepel a forrásokban. A Szovjetunió akkori belügyminiszter-helyettese, aki a magyar forradalom idején Kárpátalján tartózkodott, 4-5000 főt említ. 2007-ben Viktor Juscsenko ukrán elnök Sólyom László magyar köztársasági elnöknek egy 3000 fős listát adott át. A korabeli forrásokból eddig körülbelül 2000 főről találtak adatot, miközben a hivatalos összesítésekben 848 főről írnak.

Ennek a 848 főnek az adatai is bemondás alapján lettek felvéve, de azt biztosan lehet tudni, hogy a többségüket 1956. november 8. és november 15. között szállították ki Kárpátaljára. A deportáltak többsége - 549 fő - budapesti volt, 87 főt Veszprémből, 52 főt Szombathelyről, 33 főt Kaposvárról, 25 főt Debrecenből, 22 főt Nyíregyházáról vittek el.

A deportáltakat zárt teherautókban és tehervagonokban szállították ki, mégis hírt tudtak adni magukról: azokban a településekben, amelyeken áthaladtak, a helyi lakosok kidobott cédulákat találtak a nevükkel, lakhelyük címével és azzal az információval, hogy szovjet katonák viszik őket ismeretlen helyre. A híreket a hozzátartozóknak továbbították, akik Münnich Ferenchez fordultak segítségért. Münnich Ferenc, aki a Kádár-kormányban a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek minisztere volt, Szerov tábornokhoz, a KGB vezetőjéhez fordulva elérte, hogy a deportálásokat leállítsák, és 1956 decemberében és 1957 januárjában a foglyok többségét visszaszállították Magyarországra.

Váradi Natália elmondta, hogy a foglyok között nők és gyerekek is voltak, valamint külön beszélt két fogolycsoportról: a Tökölön tárgyaló, Maléter Pál vezette magyar küldöttség kíséretének tagjairól, és a Nemzetközi Vöröskereszt német nemzetiségű munkatársairól, akiket azzal vádolták, hogy segélyszállítmány helyett fegyvereket szállítanak a magyar forradalmárok részére. (Az ő kihallgatási jegyzőkönyveik német nyelvűek.)

Váradi Natália előadása második részében a magyar forradalom melletti kárpátaljai spontán népi szimpátia megnyilvánulásairól, valamint a helyi röplapterjesztő, politizáló csoportokról beszélt.

A kárpátaljai lakosok a helyi sajtóban csak rémhíreket, manipulált, hamis információkat kaptak arról, hogy mi történik Magyarországon. Leginkább arról, hogy micsoda kommunistaellenes vérengzések kísérik a forradalmat. A hírforrásokat a rendszerváltás után ellenőrizve kiderült, hogy azok kitalált, nem valós személyekre hivatkoztak. A terror áldozatai iránt akarták felkelteni a szimpátiát, ennek ellenére több kárpátaljai településen is szerveződtek a magyar forradalommal szimpatizáló csoportok.

A beregszászi járásban az emberek szovjetellenes dalokat énekeltek, az épület falaira írt szövegek a pártfunkcionáriusokat fenyegették, röplapjaikban üdvözölték a szabad Magyarországot. A rahói járásban névtelen, fenyegető leveleket küldtek a járási pártbizottságra. Munkácson bombát dobtak a kolhoz csoportvezetőjének udvarába. Nagyszőlősön a középiskolás fiatalok 1957. júliusáig röplapokat terjesztettek, titkos összejöveteleket szerveztek. A csoport hat tagját letartóztatták és elítélték. Mezőkaszonyban az Ormos család plakátokat, röplapokat terjesztett. A gálocsi csoport vezetője, a vádirat szerint, Gecse Endre református lelkész volt. Itt néhány fiatal röplapokat terjesztett, és a második világháborúból visszamaradt fegyvereket rejtegetett. Gecse Endrét 1958. decemberében tartóztatták le, és a kihallgatások során olyan súlyosan bántalmazták, hogy 1959. január 7-én meghalt. Ő a kárpátaljai 1956-os események mártírja, nevét emléktábla is őrzi.

Váradi Natália az előadásában beszélt még a korabeli pártiratokban végzett kutatásairól is, valamint a valószínűleg először Ungváron és oroszul megfogalmazott Kádár-beszédről, amely a "szolnoki-beszédként" híresült el. Az érdekes és igen ténygazdag előadás a Kárpát-medencei nemzeti összetartozás hangsúlyozásával zárult.

Az előadás videofelvételét a szokásoknak megfelelően hamarosan elérhetővé tesszük.

Levéltárunk következő nyilvános programjai:

  • 2019. május 8. DOKUFILMKLUB
    „KALEF - A Moszkva téri galeri” című dokumentumfilm vetítése és beszélgetés az alkotókkal.
  • 2019. május 11. TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ
    Soós Viktor Attila: L"ÉK"-et kap a Világosság>
    /Az Állami Egyházügyi Hivatalba telepített rezidentúra és K-lakás az egyházak irányába végzett hírszerzés szolgálatában./
Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZElőadás

Tisztelt Érdeklődők!

Örömmel értesítjük, hogy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését követően, 2020. június 29-étől ismét kinyitjuk Levéltárunk ügyfélszolgálatát és kutatótermét, amelyek idén augusztusban sem zárnak be. A zárás alatt érkezett állampolgári megkeresések feldolgozását folyamatosan végezzük, ezzel kapcsolatban türelmüket kérjük.

Kutatótermünkben az egészségügyi biztonsági szempontok megtartása érdekében csökkentett létszámban tudunk egyidőben kutatókat fogadni, ezért – további rendelkezésig – előzetes időpontfoglalást vezetünk be. Az időpontok foglalása 2020. június 24-étől válik lehetővé, a Levéltár honlapján található kutatoterem.abtl.hu linken keresztül, amellyel kapcsolatban kutatóink a számukra kiküldött hírlevélben találnak több információt. Az elkészült másolatok átvételéhez nem kell időpontot foglalni.
A veszélyhelyzet feloldását követően is több egészségügyi óvintézkedést fenntartunk, ezért kérjük ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy használják a Levéltár által biztosított érintésmentes kézfertőtlenítő adagolót és viseljenek maszkot.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára