A hét dokumentuma

szeptember 17.

A Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén új vezetőséget választanak, amelybe számos Nagy Imrével rokonszenvező író, közöttük a népiek képviselői (Illyés Gyula, Németh László, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter és Jankovich Ferenc) is bekerülnek. Emellett újjászervezték az Irodalmi Újság szerkesztőbizottságát is. Az esemény a kortársak a szemében nyílt demonstrációvá vált a félreállított miniszterelnök politikája mellett.

A képen Veres Péter látható, mellette a cigarettázó Sinka István, a háttérben Püski Sándorné.

augusztus 22.

A politikai rendőrség, ezen belül az ún. operatív nyilvántartás helyzetét érintő általános felülvizsgálat során lezárják a Belügyminisztérium Határőrség és Belső Karhatalom Parancsnokság Kiképzési Osztályára nyitott objektum dossziét. A jelentések tanulsága számos problémáról lebbentette fel a fátylat: a határőrök által folytatott csempészetről, a tisztek fegyelmezetlenségéről és hiányos műveltségéről, az újoncok kiképzésének elhanyagolásáról. Ennek tükrében nem csodálkozhatunk, hogy a forradalom idején a belső karhatalom képtelen volt érdemi fellépésre, így a pártvezetés nagyon hamar a szovjet csapatok behívása mellett döntött.

Kép: rajzos ábra a Kiképzési Osztály három alosztályán (tiszti, legénységi és lövészeti) tartott ügynökökről.

augusztus 15.

Nagy Imre, ekkor a pártból is kizárt volt miniszterelnök, találkozik a Politikai Bizottság küldöttjeivel, Köböl Józseffel és Egri Gyulával. Az eszmecsere témája, mint a korábbi és a későbbi hetekben, Nagy MDP-be való visszavételének rendezése volt. A hosszas alkufolyamat során Nagy Imre következetesen elutasította az önkritikát, a Gerő-féle pártvezetés viszont látványos behódolást várt. Nagyot végül csak október 13-án vették vissza a pártba, amikor ennek politikai jelentősége sokkal csekélyebb volt.

július 25.

Bálint István 35 éves bányász e napon lépte át a magyar-osztrák határt és egy bécsi, majd Salzburg melletti lágerben élt a forradalom kitöréséig. Október 28-án többedmagával visszatért Magyarországra és a Széna téri felkelőcsoporthoz csatlakozott. 1957 tavaszán eljárás indult ellene és 15 éves börtönbüntetésre ítélték. Az erdélyi származású férfi története azért is érdekes, mert kevés szó esik azokról, akik kifejezetten a forradalom hatására tértek vissza – miután már sikeresen elhagyták az országot – és sorsuk kedvezőtlen fordulatot vett a harcokban való részvételük miatt.

A fényképen Széna téri fegyveres harcosok láthatók megszámozva, közülük a hátlap tanúsága szerint a 7-es számú Bálint István.

A kép kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető.

július 18.

Ezekben a napokban forgatják a Várkonyi Zoltán rendezte Keserű igazság című filmet, Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós főszereplésével. A történet egy sztahanovista munkatempóval folyó építkezés körül forog. A tervezett siló végül műszaki hibák miatt összeomlik, amiben nem a túlhajtott tervezési hibákat és döntéseket, hanem az ellenség kezét látják. A filmet csak 1986-ban mutatták be hivatalosan. Az alkotás nagyszerűen ábrázolja a minden hiba mögött szabotázst gyanító szemléletet, amellyel a politikai rendőrség az üzemi baleseteket vizsgálta.

A képeken: az V. számú Autójavító Nemzeti Vállalat telephelyén, a blokkszerelő brigád műhelyében lévő tűzkárt demonstrálták ezek segítségével.

Oldalak